Macseta: Deák vs. Brabenec
A Macseta, a budapesti Cseh Centrum irodalmi blogja egy 24 férőhelyes, cseh–magyar közös asztaltábla, amelynél neves írók, irodalomkritikusok, elméleti szakemberek, műfordítók foglalnak helyet az ülésrend szerint, de filozófusnőt, képzőművészt és zenei publicistát is találunk közöttük. Központi téma a közös közép-európai térben zajló magyar és cseh, illetve cseh-szlovák találkozásokkal kapcsolatos észrevételek, emlékek, elmélkedések.
A harmadik csörte Deák Renáta és Vratislav Brabenec között zajlik.
„Végre megint módomban áll Esterházy Pétert fordítani. Nem tudom, ő maga mennyire örülne neki, hogy ismét valaki más nyelven írja újra a szövegét. De mit is tehet az író ilyen esetekben? (mondogatta), semmit sem tehet, így aztán inkább úgy tesz, mintha örülne. Arról, hogy aggódik, nem beszél. Megint lesz egy könyv, amely a neve alatt jelenik meg, de ő egy kukkot sem fog belőle érteni.”
Vratislav Brabenec: Kedves Adél!
„Pozsonynak és Budapestnek közös folyója és történelme van. A Duna szerintem bizonyosan Európa legvadabb vizű folyójának mondható. A Moldva (Vltava) elnevezésében ott van a VLT hangcsoport. Ez állítólag azt jelentette, hogy VILT(D) = vad, az AVA jelentése pedig a víz, azaz a folyó. De mikor vad a Moldva vagy mitől, elképzelni nem tudom… Talán valami célzás a zbraslavi gőzhajó fedélzetén vaduló részegekre?”
Renata Deáková (1968, Pozsony): A pozsonyi Bölcsészkar szlovák nyelv és irodalom – hungarológia szakán végzett 1995-ben. A későbbiek folyamán PhD fokozatot szerzett irodalomtudományból a Szlovák Tudományos Akadémia Világirodalmi Intézetében. Az egyetem elvégzése óta a kortárs magyar próza és dráma műfordításával foglalkozik. Első fordításáért, Závada Pál Jadviga párnája (Jadvigin vankúšik) c. regényének fordításáért 2000-ben Ján Hollý-díjjal tüntették ki. Többek között Esterházy Péter, Márai Sándor regényeinek és Spiró György, Egressy Zoltán, Háy János, Örkény István darabjainak műfordítója. Szlovák irodalmi antológiákat, valamint magyar irodalmi folyóiratok szlovák (Lettre, Látó, ÉS…) és szlovák irodalmi folyóiratok magyar (Revue svetovej literatúry, Vlna) tematikus kiadásait állítja össze és szerkeszti. Kultúrmenedzsmenttel és a szlovák szerzők műveinek külföldi bemutatásával foglalkozik.
Vratislav Brabenec (1943): Költő, kertész, zenész és író. A The Plastic People of the Universe együttes tagja, amelynek énekese, szaxofonosa és klarinétosa, de egyben dalszerzője is. A szocialista rezsim alatt üldözték és börtönbe zárták. A Charta 77 nyilatkozat aláíróit rendre kiutasították vagy bebörtönözték. Vráťa szintén aláírta, ezért Bécsen keresztül Kanadába kellett menekülnie. Jelenleg azonban már otthon van és zenél, ültet, ír…
Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval!