Hollandia visszaadja a nácik által elrabolt műalkotásokat

Hollandia tovább fejleszti múzeumi restitúciós és nemzeti gyűjteményeit átvizsgáló politikáját, melynek célja, hogy a nácik által összerabolt műalkotások visszakerüljenek eredeti tulajdonosaikhoz. Ez a gyakorlat eddig úgy nézett ki, hogy a műalkotás tulajdonosának leszármazottainak igazolnia kellett, hogy az adott műtárgyat elrabolták tőlük a második világháború alatt. A múlt héten elfogadott új irányelv szerint az elrabolt, de mára gazdátlanná vált műalkotásokat zsidó kulturális örökséggel foglalkozó intézmények kapják meg.

„Folytatnunk kell erőfeszítéseinket a második világháború idején önkéntelenül elveszett vagy illegálisan megszerzett tárgyak visszaszolgáltatására a megfelelő emberek számára” – írja Ingrid van Engelshoven, holland kulturális miniszter nyilatkozatában.

Az ország restitúciós irányelveinek átalakítása már régóta Van Engelshoven prioritásai közé tartozik. A restitúciós bizottság 2002-es alapítása óta 163 olyan ügyet tárgyalt, amelyek 1620 műalkotást érintettek. A New York Times szerint ezek közül 588-at adtak vissza eredeti tulajdonosaiknak.

A bizottság működése nemrégiben vitát váltott ki, melynek középpontjában a 2012-ben elfogadott, ún. „érdekek egyensúlya” állt, amely felhatalmazást adott arra, hogy elutasítsák a visszatérítési igényt, amennyiben az adott műalkotás fontosabbá vált a holland állam számára, mint az örökösöknek.

Hollandia Van Engelshoven revízióit elfogadva új vizsgálatot szervez az ország összes olyan műtárgyának eredetéről, amelyek a háború után kerültek az államhoz. A kormány a gyűjtéssel kapcsolatos összes adatot egy nyilvános adatbázisban központosítja.

„A visszaszolgáltatás nem csupán egy kulturális tárgy visszatérése” – mondta Van Engelshoven márciusban. „Ez az eredeti tulajdonosokkal szemben elkövetett igazságtalanság elismerése és hozzájárulás ezen igazságtalanság kijavításához.”