Dokumentumfilm készült Moholy-Nagy László újító pedagógiájáról

A festő, fotográfus és ipari formatervező, Moholy-Nagy László az 1919-ben indult Bauhaus iskola professzoraként vált ismertté. Munkásságát nem lehet azonban az intézményben folytatott tevékenységére szűkíteni. Szabadszellemű oktatási módszereit és az általa követett, abban az időben szokatlannak minősülő technikaközpontú irányvonalat kollégái kevéssé méltányolták. Végül 1928-ban otthagyta Bauhaus iskolát, majd nem sokkal ezután, az Európában egyre erősödő náci hatalom elől menekülve Amerikába emigrált, ahol 1937-ben új művészeti iskolát hozott létre New Bauhaus néven.

Az ezt az időt feldolgozó, The New Bauhaus című dokumentumfilmben Moholy-Nagy művészetének bemutatása helyett, ahogyan erre a cím is utal, ezúttal az általa vezetett iskola működése és kísérletező oktatói módszerei kerülnek előtérbe. Az Alysa Nahmias rendezte filmben felvetik, hogy Moholy-Nagy munkássága pedagógusként ugyanolyan jelentős, mint művészként, ezzel nagyban befolyásolva a formatervezés és művészettörténet mai arculatát.

Moholy-Nagynak ambiciózus, néha már-már megvalósíthatatlannak tűnő elképzelései voltak az iskolával kapcsolatban.  A dokumentumfilmből kiderül, célja az volt, hogy olyan intézményt hozzon létre, amelynek küldetése a művészet, tudomány és design egyesítése. „Az új Bauhaus iskola alapgondolata az, hogy mindenki tehetséges.”‒ nyilatkozta egykor Moholy-Nagy. Újító oktatási elveit azonban az iskola támogatói közül sokan nem nézték jó szemmel, így egy évvel a megnyitása után, 1938-ban bezárt. „Az üzletemberek egy szakiskolát akartak – vélekedik a témában Victoria Matranga designtörténész ‒, Moholynak azonban más elképzelései voltak arról, hogy kell kinéznie az oktatásnak.”

Újabb pénzügyi támogatók segítségével Moholynak 1939-ben mégis sikerült egy hasonló elveken alapuló iskolát felállítania Chicagóban, a ma is működő Institute of Design intézetét. A rendhagyó oktatási módszerek közé tartozott az elméleti tananyag mellőzése és a gyakorlati feladatok előtérbe helyezése, melyek között olyan szokatlannak tűnő elfoglaltságok szerepeltek, mint az asztali fűrész használatának elsajátítása, a műhelymunkák pedig nem az erre kijelölt iskolai termekben, hanem egy kenyérgyár tetején zajlottak. „El se tudom mondani, milyen izgalmas volt az a hely.” – emlékszik vissza az intézmény egykori diákja, Beatrice Takeuchi építész.

A dokumentumfilm az online streaming oldalakon tekinthető meg.

Az eredeti cikk itt olvasható.