A zene szerepe a járványidőszakban

A zene tudat- és kedélyállapotra való pozitív hatása régóta ismeretes. Kutatások bizonyítják, hogy bizonyos melódiák endorfint szabadítanak fel a testben, ami boldogságérzetet vált ki az emberekből. Ennek köszönhetően a zene terápiás kezelések alapját is szolgálja. A németországi Max Planck Institute for Empirical Aesthetics nemrégiben kiadott, Viral Tunes című tanulmánya ezúttal azt vizsgálta, a zenehallgatásnak milyen újfajta aspektusai jelentek meg a koronavírus-járvány idején.

A kutatás során 5000 embert kérdeztek meg három kontinens hat országából: Németország, Nagy Britannia, Franciaország, Olaszország, India és az Amerikai Egyesült Államok. A kérdőívet online, a 2020 áprilisa és májusa közötti lezárások idején tölthették ki, amelyben arra kérdeztek rá, miként változott a zenével való viszonyuk a járványkrízis alatt.

„Lockdown idején nem maga a zene, hanem a zenével való interakció volt döntő fontosságú a kialakult helyzet kezelésében – nyilatkozta Melanie Wald-Fuhrmann, az intézet zenei részlegének igazgatója. – A válaszadók közül sokan egyedül hallgattak zenét, és a korábbiakkal ellentétben nem csináltak közben semmi mást.”

Wald-Fuhrmann hozzátette, hogy kritikus helyzetekben az emberek leggyakrabban szeretteikhez fordulnak kikapcsolódásért, ez a lezárások alatt azonban nem volt lehetséges, amely a kérdőívre adott válaszokból is kiderült. A megkérdezettek több mint fele ugyanis a zenét jelölte meg az egyre erősödő érzelmi és társadalmi stressz enyhítésének eszközeként. 

Wald-Fuhrmann szerint a zenének egyfajta vigasztaló sajátsága van, amely segít a kialakult érzelmi űr betöltésében. „A dalszövegekben gyakran közvetlen megszólítások, »te« és »mi« hangzanak el, amelyek által a hallgatók teljes egyénnek érezhetik magukat.”

„Mindezen [a zenén] keresztül megismerhetjük önmagunkat és helyzetünket is: őszinte, kendőzetlen és segít abban, hogy elszigeteltségünkben is közösségként tudjunk azonosulni.”

Arra a kérdésre, hogy a járványidőszakban milyen zenét hallgattak az emberek, nem adott választ a tanulmány. Jacob Jolij, a Goringeni Egyetem kísérleti pszichológia professzora még 2015-ben végzett kutatásokat hasonló témakörben. A tempó és a pozitív dalszöveg hallgatókra tett hatását vizsgálta. A válaszadók 44%-a használta a zenét hangulatuk javítására, 70%-uk pedig motivációjuk serkentésére. Jolij kutatásából az is kiderült, hogy a Queen Don’t Stop Me Now című dala áll első helyen a kedélyjavító dalok listáján, ezt az ABBA örökzöld dala, a Dancing Queen követi, de kiemelt helyet kapott még a Good Vibrations a Beach Boys-tól, az Uptown Girl Billy Joeltől és a Girls Just Wanna Have Fun Cindy Laupertől.

Az eredeti cikk itt olvasható.