A könyvkiadás forradalma

John Thompson idén tavasszal megjelent kötete, a Book Wars a könyvkiadás kulisszái mögé vezeti el az olvasót. A grafikonokkal, statisztikai kimutatásokkal és táblázatokkal gazdagon illusztrált könyv rámutat, hogy a digitális média épp annyira forradalmasította a társadalmat, mint egykor Gutenberg és a mozgatható betűelemek. Thompson, a Cambridge Egyetem professzora a téma szakértője – 2010-ben jelent meg Merchants of Culture című írása a könyvkiadásról, és kénytelen volt ráébredni, hogy azóta radikális változáson ment át az iparág.    

Nemrégiben még mindenki attól tartott, hogy az e-könyvek eltörlik majd a polcokról a nyomtatott regényeket. Kiderült azonban, hogy a lapozgatható kötetek sajátos előnyökkel bírnak – többek között könnyű bennük tájékozódni és nem igényelnek energiaforrást. Nem utolsó szempont, hogy a regényektől roskadozó könyvespolcoknak hála látogatóink betekintést kapnak irodalmi ízlésünkbe. Mindenki nagy meglepetésére tehát az e-könyvek távolról sem pusztították el a kiadóipart.

John Thompson kötete alapos, üzleti ismeretekkel rendelkező felmérés, amely áttekintést nyújt a könyvkiadásban bekövetkezett változásokról. Nyomon követi a Google Könyvek létrejötte körüli jogi csatákat, elmagyarázza, miért nyújtott be pert az Igazságügyi Minisztérium a „Big Five” könyvkiadók (Penguin/Random House, Hachette Book Group, Harper Collins, Simon and Schuster és Macmillan) és az Apple ellen, és sajnálatát fejezi ki, hogy vesztett népszerűségéből az újságokban publikált könyvszemle.

A független könyvesboltokat is többször veszély fenyegette, azonban az aggodalmak ellenére továbbra is velünk vannak. „A digitális forradalom kibontakozása által okozott változás a könyvkiadásban példátlan volt… Hirtelen egy több mint 500 éve létező iparág alapjait kérdőjelezték meg, mint még soha” – írja Thompson a kötetben. A 19. században bekövetkező szédítő változások nagyütemben követték egymást. Az új sokszorosítási technológiák drámaian csökkentették a könyvek árát és nagyságrendekkel megnövelték a nyomtatott példányszámot, ezáltal világméretű irodalmi tömegpiacot hoztak létre

A családi tulajdonban levő kiadók folyamatos felszívódása azt a kérdést is felvetette, hogy van-e otthonuk azoknak az ellentmondásos szerzőknek, akik népszerűsége korlátozott, azonban ez a probléma megoldódott még a digitális változás hatásának kibontakozása előtt. A számítógépek elérhető lehetőséggé tették az önkiadást – nem mintha erre ezelőtt ne lett volna példa, gondoljunk csak Walt Whitmanre vagy Virginia Woolfra.

A könyvek és a könyvkiadás világában a változás állandó. A kiadás történetének utolsó két évszázadában a piac egyik kreatív romboló innovációval foglalkozott a másik után – gépesített nyomtatással és papírgyártással, vasúti könyvesboltokkal és forgalmazási hálózatokkal, papírborítású könyvekkel… A filmek új világot nyitottak meg a regényírók előtt, egyre gyakrabban írtak élénk jelenetekkel lelki szemeik előtt, és a könyvhirdetés minden eddiginél egyszerűbbé vált a televízió és az internet megjelenése után.

Ahogy Thompson is kifejti, az utóbbi húsz évben bekövetkező változások a könyviadásban már-már követhetetlen ütemmel és intenzitással mentek végbe, ez azonban nem újdonság.   Egy dinamikus kapitalista gazdaságban a por soha nem ül el.  

Az eredeti cikk itt olvasható.