A tartalmi figyelmeztetések nem érik el a kívánt hatást

Az angolul „trigger warning” szókapcsolatként elterjedt kifejezés erős tartalmi figyelmeztetésként szolgál. Figyelmezteti az olvasókat, akik esetleg poszttraumás stressz szindrómával küzdenek, hogy olyan tartalommal találhatják szembe magukat az adott művekben, mely hatására újra átélhetik az elszenvedett traumatikus élményt.

A tartalmi figyelmeztetések használata egyre inkább elterjedt, leginkább a szociális média felületein. Az egyetemisták, akik már hozzászoktak a figyelmeztetések nyújtotta biztonsághoz, elkezdték hiányolni azok jelentlétét tanulmányaikban. Míg egyes művek, melyek a tanterv részét képezik, kihagyhatatlan olvasmánynak számítanak a diákok többségének, mások számára fájdalmas emlékeket idézhetnek elő, mely hatására hátrányos helyzetbe kerülnek a többiekkel szemben.

Kate Manne filozófus kiemelte, hogy ezeknek a figyelmeztetéseknek nem az a céljuk, hogy a hallgatók elkerülhessék ezeket a könyveket, hanem hogy szükség szerint felkészülhessenek lelkileg az olvasásra. Mivel a „trigger warning” megjelölés feltételezéseket tartalmaz az érzelmi reakciókra vonatkozóan, különösen a poszttraumatikus stressz vonatkozásában, a pszichológiai kutatók elkezdték tanulmányozni, hogy ezek a figyelmeztetések valóban hasznosak-e.

A 2018 és 2021 között publikált kutatások többsége ugyanarra az eredményre jutott. A figyelmeztetések látszólag nem csökkentik a zavaró anyagokra adott negatív reakciókat a traumát túlélőkben. Valójában egyes tanulmányok azt sugallják, hogy az ellenkezője lehet igaz. Richard McNally, a Remembering Trauma szerzője arra jutott, hogy azon alanyok között, akik úgy vélték, hogy az említett tartalom számukra kárt okozhat, erőteljesebb reakcióról számoltak be azok, akik kaptak figyelmeztetést, mint azok, akik nem.

A tanulmány azt is megállapította, hogy azok között, akik nem hisznek abban, hogy a szavak tényleges kárt okozhatnak, a figyelmeztetések nem növelték jelentősen a szorongást. Jones, Bellet és McNally tanulmánya alapján a figyelmeztetések csak megerősítik a túlélők azon meggyőződését, hogy a trauma identitásuk központi (nem véletlen vagy periférikus) eleme.

Mások az miatt fejezték ki aggodalmukat, hogy a figyelmeztetés hatására majd minden diák elkerüli azokat a műveket, melyek kihívás elé állítják és bővítik világnézetüket. Ez a félelem azonban feleslegesnek bizonyult, hiszen minden jel arra mutat, hogy a figyelmeztetés ebből a szempontból hasonló szereppel bír, mint a könyvek tiltólistára helyezése. Csak növeli a kíváncsiságot.

Az eredeti cikk itt olvasható.