dunszt.sk

kultmag

Squid Game – a Netflix legújabb sikere

Az interneten mindenki az erőszakos thrillerről beszél, amely két hete indult a Netflixen, és azóta hatalmas slágerré vált. Legutóbb a Bridgerton romantikájától tapasztaltunk hasonlóan elsöprő sikert, és a Squid Game jelenleg jó úton halad afelé, hogy a platform minden idők legnagyobb eredeti sorozatává váljon. Bár a sorozat műfaja aligha új, feltűnő látványvilága, ismerős karakterei, és az emberi természet megrázó tanulmányozása világszerte megszólította a közönséget.

A sorozat cselekményét visszatérő elemekre alapozták: 456 eladósodott, kétségbeesett embert csábítanak egy vérszomjas túlélőjátékba, ahol a hat játékban aratott győzelem után 45,6 milliárd koreai wonnal távozhatnak. Hogy mi a buktató? Aki veszít, meghal.

A játékok elég egyszerűek – gyermekkori klasszikusok, amelyeken a játékosok felnőttek. Az ártatlan gyermekjátékok és az erőszakos halálesetek meglepő egymás mellé helyezése keltette fel a nézők érdeklődését. „Az embereket vonzza az irónia, hogy a reményvesztett felnőttek életüket kockáztatják, hogy megnyerjenek egy gyerekjátékot” – mondta Hwang Dong-hyuk, a Squid Game rendezője egy interjúban. „A játékok egyszerűek és könnyűek, így a nézők jobban tudnak összpontosítani az egyes karakterekre, mint az összetett játékszabályokra.” A koreai nézők szempontjából a nosztalgia is erős szerepet játszik, hisz legtöbbjük a sorozatban is felhasznált játékokkal töltötte gyermekkorát.

Szakértők szerint a másik tényező, ami miatt a Squid Game így megszólította a közönséget, a karakterek jellege – a társadalom pereméről összeszedett játékosok. Bár mindegyiküket hatalmas pénzbeli gondok kötik össze, az élet minden területéről származnak. A főszereplő például egy szerencsejáték-problémával küzdő munkanélküli férfi, aki küzd a családja tiszteletének megszerzéséért. A játék során megismerkedik egy tragikus hátterű fiatal észak-koreaival és egy pakisztáni munkással.

„Az emberek, különösen a fiatalabb generáció, akik rendszeresen szenvednek elidegenedéstől és haragtól a való életben, úgy tűnik, szimpatizálnak a szereplőkkel” – nyilatkozta Kim Pyeong-gang. A kelet-ázsiai szomszédjaikhoz hasonlóan a dél-koreai társadalom erős versenyszelleme sokakat kiábrándított. A kemény munka ellenére egyszerűen nem mindenki szerezhet egyetemi végzettséget vagy jó állást.

A sorozatban szereplő játékok, bár halálosak, egy alternatív világot mutatnak be, amely állítólag a sportszerűségen alapul. Ezt a sorozat egyik karaktere is kiemeli. „A játék minden résztvevője egyenlő. A külvilágban egyenlőtlen bánásmódban és diszkriminációban szenvedő embereknek megadjuk az utolsó esélyt a tisztességes verseny megnyerésére.”

A nyugati sajtóorgánumok hasonlóságokat véltek felfedezni a Squid Game és az Élősködők, az Oscar-díjas koreai film között, amely szintén a társadalom vagyoni különbségeit és igazságtalanságát vizsgálta.

Ám Kelet-Ázsiában a nézők rámutattak, hogy a sorozat a 2014-es, Az istenek akarata című japán filmhez hasonlít inkább. A film középpontjában középiskolások állnak, azonban hasonló történetet követ, és néhányan odáig merészkedtek, hogy plágiummal vádolták a Netflix sorozatának készítőit. A sorozat rendezője azonban tagadja a vádakat, éllítása szerint semmiféle kapcsolat nincs a két mű között, a felfedezett párhuzamok mindössze a műfajnak köszönhetőek.

Az eredeti cikk itt olvasható.

Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval!

Támogass minket