“Szeretem az olyan rendezőket, akik nem saját magukat ismétlik újra és újra” – Mininterjú Baranyi Gábor Benővel, a Zanox – Kockázatok és mellékhatások című sci-fi rendezőjével  

Nemrég ért véget Baranyi Gábor Benő első nagyjátékfilmjének forgatása. A Zanox története egy magyar iparvárosban játszódik, főhőse a zárkózott Misi (Bálint Előd), aki egy gyógyszerkísérletnek és egy kétes eredetű házi pálinkának a hatására képessé válik az időutazásra. A Nemzeti Filmintézet Inkubátor Programjának segítségével létrejövő filmet nyáron forgatták, a rendezőt a kezdetekről, személyes kapcsolódásáról és a lehetséges premierdátumról is kérdeztük.  

Mesélj a kezdetekről, mikor és honnan jött a film ötlete? 

Az alapok még középiskolás koromból származnak, ekkor született meg a filmben látható időutazás logikája, vagyis hogy a Zanox segítségével létrehozhatunk egy „visszaállítási pontot”, ahová bármikor visszautazhatunk, ha esetleg rosszul alakul az életünk. Az első jegyzetek tehát még a gimnáziumban születtek meg, ezeket 15 évvel később, a Filmintézet Inkubátor Programjának keretében dolgoztam át a végleges forgatókönyvvé. Ez egy elég érdekes helyzet volt, mert már nem is emlékeztem rá, miket írtam annak idején. Olyan volt, mintha egy másik íróval dolgoztam volna együtt. 

Magyarországon ritkán készülnek sci-fik, mi ennek az oka? Számodra rögtön egyértelmű volt, hogy sokműfajú filmet szeretnél készíteni? 

Valóban, itthon nem nagyon készülnek sci-fik, ennek nyilván az is az oka, hogy ez általában egy költséges műfaj, a miénk viszont egy olyan verzió, ami könnyen megoldható itthoni viszonyok között is, hiszen a teljesen hétköznapi alaphelyzetben csupán egyetlen fantasztikus elem van.  

Több filmtervem volt a fiókban, nem lehetett tudni előre, hogy melyikre kapok támogatást, és melyikre nem. Igazából a Zanox megvalósulásáról félig már le is mondtam, pont amiatt, mert nagyon régi volt az alapötlet. Aztán mégis ez a könnyed zsánerkeverék valósulhatott meg. Remélem, hogy kapok még lehetőséget, és kipróbálhatom magam egészen különböző műfajú és stílusú filmekben is. Szeretem azokat a rendezőket, akik nem önmagukat ismétlik újra és újra. Ott van például Lars von Trier, aki az Európa után megrendezte a Birodalom-sorozatot. Szeretnék olyan rendező lenni, aki többféle műfajban és stílusban képes alkotni.  

Mi a személyes kapcsolódásod a vidéki miliőhöz, a félénk sráchoz? 

Hajlamos vagyok az átlagnál jobban szorongani, és ez már középiskolában is így volt, nyilván vannak a filmnek olyan elemei, amiket az én életem ihletett, ahogy ez jellemző volt a korábbi munkáim esetében is. De a film nem rólam szól, a főszereplőnek például pánikrohamai vannak, nekem még sosem volt ilyenben részem (bár, akik olvasták a forgatókönyvet, rögtön erre asszociáltak), így ez komoly kutatómunkát igényelt a részemről.  

Hogy zajlott a casting, mik voltak a fő szempontok? 

Szerettem volna elkerülni, hogy a gimnazistákat jóval idősebb színészeknek kelljen játszania, épp ezért körbejártuk a színészképzéseket országszerte, legyen szó drámatagozatos középiskolákról, OKJ-s képzésekről vagy akár színitanodákról. Sőt, néhány határon túli iskolát is meglátogattunk. Első körben egy online castingon kellett részt venni, majd jött a személyes kör. Végül több száz fiatalt hallgattunk meg.  

Mikor kerülhet a mozikba a film? 

A sztori 2022. május 13-án játszódik, örülnénk, ha ekkor mozikba is tudna kerülni a film. Még egy nyári időpont is ideális lenne, ugyanis ez egy laza, tavaszi-nyári film. A kreatív munkatársakkal és a gyártókkal (Salamandra Film, Sparks) ezen dolgozunk, de persze egyelőre semmit sem ígérhetünk biztosra. 

Kiemelt kép: Rumann Gábor