A Picasso kék korszakáról szóló kiállítás új felfedezéseket hoz felszínre

Februárban a washingtoni Phillips Collection programjára kerül egy kiállítás, amely Picasso kék korszakának festményeivel kapcsolatos új felfedezésekről szól. A kiállítás középpontjában Picasso három korai festményén hét éven át végzett alapos kutatás áll, melynek részeredményeivel már 2014-ben találkozhatott a nagyközönség.

A projektben vizsgált festmények – The Blue Room (1901), Crouching Beggarwomen (1902) és The Soup (1903) – egyébként az ontariói galériában tekinthetők meg, mely a februári kiállítás megszervezéséből is kivette részét. A kanadai nyitóhelyszínről induló show több mint két évtizede az első, amelyet Picasso kék korszakának szentelnek Washington D.C.-ben.

A vizsgálat már 2008-ban megkezdődött, és egészen 2019-ig dolgoztak rajta több múzeumból és egyetemről érkező kutatók és művészettörténészek. 2014-ben hozta nyilvánosságra a Winterthur Museum, hogy a The Blue Room című festmény mögött egy rejtett portrét találtak egy férfiről. A portré részét képezi egy vetkőző nőalak is. Röntgen-radiográfiával és infravörös technológiával leplezték le a projekten dolgozó kutatók a mogorva arcát kezén pihentető férfi portréját, melyre Picasso később ráfestett.

1900 és 1904 között, vagyis a Picasso kék korszakát meghatározó évek között a spanyol művész tinédzser évei végén és a húszas évei elején járt. A jellegzetes korszakból származó monokróm kék alkotások feltárják Picasso azon témákhoz való hozzáállását, amelyek meghatározták életének korai pillanatait, a megfosztott élelemtől a bebörtönzött nőkig és fiatal prostituáltakig – amelyek ábrázolásait sok történész, műértő és érdeklődő ellentmondásosnak találta.

A technikai tanulmányok bemutatják, hogy a kiállítás középpontjában a kék korszak három alkotása alatt feltárt rejtett festmények állnak, és megvizsgálják, hogy a művész később – a korai rózsakorszakban (1905–1906) – hogyan hasznosította újra az ezekben fellelhető motívumokat, és ezáltal milyen kapcsolat lelhető fel az alkotások között. A Phillips kurátora, Susan Behrends Frank nyilatkozatában kijelentette, hogy annak ellenére, hogy Picasso mélyen tanulmányozott és sokat vitatott művész, munkáiban még többet lehet találni, mint amit már eddig fellelhettünk benne: „A művészettörténeten belül mindig akad még felfedeznivaló.”

Az eredeti cikk itt olvasható.