Da Vinci legnagyobb mesterműve talán mégsem a Mona Lisa

Da Vinci nevéhez leggyakrabban a Mona Lisa és Az utolsó vacsora című festményeit kötik, ezeket tartják a reneszánsz művész, és ezzel együtt az európai művészettörténet legnagyobb mesterműveinek. Mindezek ellenére Da Vinci nem úgy tekintett magára mint festőre, képeit gyakran be sem fejezte – írja az Open Culture. Ennek oka abban kereshető, hogy a művészt jobban érdekelte maga a munkafolyamat, mint az eredmény, ezért alkotásait – még akkor is, ha vagyonos patrónusainak készültek – többször félbehagyta.

Ugyanez történt a Mona Lisával is, amelyet ahelyett, hogy átadott volna megrendelőjének, magával vitt Párizsba. A festményt Da Vinci legrejtélyesebb és leghíresebb alkotásaként tartják számon, de Evan Puschak újságíró és a Nerdwriter című videósorozat készítője szerint mégsem ez tekinthető a reneszánsz művész legjobb munkájának.

Úgy véli, a Szent Anna harmadmagával című festményt illeti ez a megnevezés. Da Vinci a képet 1503-ban kezdte festeni, feltehetően a francia király kérésére. Hét évig dolgozott a művön, de a Mona Lisához hasonlóan ezt is befejezetlenül hagyta, és soha nem adta át a megrendelőnek.

A festményen három alak látható: a báránnyal játszó, még gyermek Jézus, anyja, Szűz Mária, mögöttük pedig Szent Anna, aki a hármas kompozíció központi figurája. Puschak szerint a fejük mögött tornyosuló szürke hegyvonulatok „a mélyökológiai idő szimbólumai”, míg a Jézus kezében tartott bárány „az eljövendő passiót jelképezi”.

Da Vinci ezen a képen nemcsak a reneszánsz korai időszakában népszerű piramiskompozíciót tökéletesíti, de továbbviszi az általa kedvelt Szűz Mária és gyermeke-tematikát, amelyhez munkássága során több alkalommal is visszanyúlt. „A Szűz Máriát és gyermekét ábrázoló kompozíciók Leonardo azon törekvését tükrözik, hogy a Jézus és anyja közötti kapcsolat gyengédségét a lehető legmagasztosabb módon jelenítse meg” – teszi hozzá Puschak.

A festményről Sigmund Freud is írt Esszé című munkájában, és ugyan észrevételeinek többségével mára nem értenek egyet, abban igaza lehetett, hogy „ha valaki rátekint a képre, hirtelen éri a felismerés, hogy ezt a festményt csakis Leonardo készíthette”.

Az eredeti cikk itt olvasható.