Az új koreai sorozat a Squid Game helyére pályázik

A világ legegyszerűbb dolga az lenne, ha a Hellbound című új koreai sorozatot az új Squid Game-nek neveznénk. Hiszen mindketten dél-koreai drámák, mindketten az erőszakos halállal foglalkoznak, és mindketten slágerek a Netflixen. A héten arról számoltak be, hogy a Hellbound a premier után 24 órán belül 80 különböző országban végzett a nézettség élén, és megelőzte a Squid Game-t a platform legnézettebb műsoraként.

Természetesen az összehasonlítások helytállóak. A Squid Game egy jelenség volt – nemcsak abban, hogy a koreai drámákat határozottan megemelte a népszerűségi listán, hanem a nem angol nyelvű műsorok népszerűségét is növelte. A rajongók azonban kétségbeesetten reménykednek, hogy a Hellbound le tudja rázni az ilyen lusta összehasonlításokat. Szerintük ugyanis az új sorozat minőségben és eredetiségben is a Squid Game előtt jár.

A koncepció ígéretes. A derült égből az embereket egy kísérteties arc látogatja meg, amely váratlanul megjelenik előttük, és elmondja közelgő haláluk időpontját és dátumát. Aztán, mint az óramű, három hatalmas szörnyeteg tör be egy másik dimenzióból, ezzel elhozva a megjósolt halált.

Sok más projekt ennyiben maradna – valóban, a démoni harcoknak enyhe Marvel-alatti hangulatuk van –, de a Hellbound más szempontból virágzik. A hirtelen jött tudat, hogy valamilyen erő szándékosan választ bizonyos embereket, hogy természetfeletti lények gyilkolják meg őket, azonnal átformálja az általunk ismert egész társadalmat. Azok az egyének, akik azt állítják, hogy belátásuk van az okba, messiási státuszba kerülnek. A világ lakosságát elönti a félelem és a zűrzavar.

Kétséges azonban, hogy a Hellbound végleg ellopja a Squid Game koronáját. A Squid Game egy olyan műsor volt, amelyet – utólag nézve – fél szemmel az internetet figyelve készítettek. A ruhákat, a maszkokat és a dalokat minden bizonnyal arra tervezték, hogy mémeket tápláljanak (ahogyan az sikerült is). A Squid Game nagy volt, széles és epizodikus.

A Hellbound sokkal sötétebb. A szereplők itt nem csak arctalan, tréningruhás számok, mindegyiknek megvan a maga kidolgozott háttértörténete. Minden ostorcsapást kiváltó fordulatnál – és sok van – kénytelen a néző minden következmény teljes súlyát átérezni. Ez sokkal kevésbé szórakoztató, mint a Squid Game, és sokkal nehezebb megemészteni.

Ezért nagyon megéri a rá fordított időt. A Hellbound egy igazán kivételes dráma, amely csak a legenyhébb műfaji izgalmakkal rendelkezik. Lehet, hogy jelenleg a Squid Game nyomába söpörte be magát, de van esély arra, hogy a kettő közül ez az a műsor, amelyről még egy évtized múlva is beszélni fognak.

Az eredeti cikk itt olvasható.