Milyen lesz a világvége?

Önálló kiállítása nyílt Horváth Gideonnak a Stúdió Galériában. A Decaying structures have a sweet smell névvel ellátott installáció egy sajátos environment, ahol a különböző minőségű anyagok – homok, alumínium, méhviasz – ütköztetésén keresztül egy hibrid közeget hoz létre a művész. Horváth munkásságának meghatározó részét képezi az ökológiailag elkötelezett nézőpont. Hasonló antropocén-kritikus elméletek képezték az alapjait a művész korábbi munkáinak is (Donna Haraway, T. J. Demos). A pusztulásnak indult rendszerek ezúttal egy narratíva-nélküli, sokkal inkább érzéki és taktilis viszonyulást tételeznek, ahol a tapasztalat és a játékos felfedezővágy dominál. A kiállítás nem kész válaszokat akar adni, hanem inkább újfajta pozícióba hozni a nézőt, akiben az alábbi kérdések fogalmazódhatnak meg: milyen ismeretlen, hibrid jelenségek, az emberi és a nem-emberi keveredései tűnnek fel az összeomló rendszerek alól?

„Milyen lesz a világvége? Harsonaszóval, tűzijátékkal érkezik majd meg. A kapitalizmus sokáig nukleárisan izzó, ki nem hűlt helye fölött soha nem látott tájak, fajok, éghajlati viszonyok és megannyi kivétel nélkül ismeretlen jelenség robban majd szerteszét. Hogyan is képzelhetnénk el a világvégét? Paralizált állapotban, egy egész faj felelősségét a vállunkra véve, a cselekvőképességtől megfosztva élünk. Miközben dermedt tekintetünk a befogadhatatlan narratíva egyre vakító vége felé fixálódik, a körülöttünk omladozó és pusztuló rendszerek lassan édeskés illatot árasztanak” – közelíti meg Horváth a kiállítás tematikájának hangulatát.

Kurátor: Gadó Flóra
Grafika: Pálhegyi Flóra

A kiállítás június hatodikáig tekinthető meg.