Elfeledett képek

Egy kassai fényképész, Kassai Zoltán fotográfiái az 1930–40-es évekből.

 

Az európai fotóamatőr élet Svájcban kiadott emblematikus lapja, a Camera régi évfolyamait lapozva Kassán keltezett képeivel feltűnik egy sikeres alkotó, Kassai Zoltán neve.

Az 1933-as luzerni II. nemzetközi művészfénykép kiállításon, ahol magyarországi fotográfusok sora aratott elismerést, ő is eredményesnek bizonyult – Kassáról –, bronzérmesként végzett.[1]

 

 

1934 áprilisában a Camera bemutatta a Nehéz munka című képét. Ennek technikai adatait is közreadta a folyóirat. Az V. Camera-előfizetői pályázaton negyedik díjat nyert felvétel egy tükörreflexes, 6×6 centiméteres negatívképet adó Rolleiflex géppel készült. (Objektív: 3,8; f = 7½ cm.) A nem szakmabeliek is tudják, hogy ez a kamera a maga idejében világmárkának számított. A fotográfus a fényképezés során lágyító DUTO előtétet használt. – A DUTO rövidítés két magyarországi feltaláló, Dulovits és Tóth nevére utal, az általuk kifejlesztett előtét annak idején számos országban népszerű eszköz volt. – Itt csak véletlen érdekesség gyanánt említem meg, hogy Dulovits Jenő Ipolyságon született 1903-ban; családja 1913-ban költözött Budapestre, itt lett belőle polgári iskolai tanár, majd fotóművész, feltaláló.[2]

A Nehéz munka lágy brómezüst papírra nagyítva jutott el a Camera pályázatára. A végeredmény: festőien lágy rajzú, romantikus hangulatú életkép.

 

 

 

1938-ban a 10. (áprilisi) Camera-számot a szerkesztőség „csehszlovák füzet”-ként interpretálta. A címlapon egy Kassai-kép szerepelt: Tavasz. Mellette olvashatók az alapvető technikai adatok: ez is Rolleiflex 6×6-os géppel készült, a szerző ezúttal is DUTO előtétet alkalmazott. F = 4,5; az még expozíciós idő is megismerhető: 1/50 sec. Ugyancsak az információk között szerepel, hogy ez a kép részese volt a DUTO pályázatnak is, továbbá az I. nemzetközi Camera pályázaton 1937-ben oklevelet nyert. A kép jellegzetessége az ellenfény felhasználása; a két kislány haján ez jól érzékelhető. Itt kell megemlíteni, hogy az ellenfény már jóval korábban az érdeklődés előterébe került a csehszlovákiai fotográfusok körében. 1924-ben a Fotografický obzor több ellenfényben készült képet adott közre,[3] s a korabeli cseh fotóélet egyik legjelesebb képviselője, Jan Lauschmann 1925 nyarán egy többoldalas cikket is írt a folyóiratba az ellenfényről.[4]

 

Ugyanebben a lapszámban még egy Kassai Zoltán-kép szerepelt. Ennek a felvételnek a tónuselosztás egyensúlya a fő szakmai erénye.

Nemzetközi sikereit a Prágában szerkesztett, itt már többször idézett fényképészeti folyóirat is nyomon követte. 1935 augusztusában például arról adott hírt, hogy Kassai Nehéz feladatát közölte az American Photography áprilisi száma,[5] novemberben a Čtenaři novin [Újságolvasók] című képe, amely egy Rolleiflex-Rolleicord pályázaton első díjas lett, itt is bemutatást nyert,[6] 1938 elején pedig P. K. szignó fölött utalt a lap Kassainak a DUTO pályázaton elért eredményére.[7]

 

 

1941-ben újabb Kassai-fotográfiát közölt a Camera. Ez is brómezüst papírra készült, de közelebbi technikai adatai nem ismertek. A kép alapján az fogalmazható meg, hogy itt a tömör kompozíció dicséri a szerző alkotói képességeit.

A Camera 1941 januárjában egy közel háromoldalas cikket hozott Kassaitól Wie wird aus einem Knopfdrücker ein künstlerischer Photograph? címmel.[8] A Knopfdrücker fogalma tükörfordításban – gombnyomó (alkalmasint: gombnyomkodó) – nem kifejező; tartalmát „magyarul” talán a knipszer szó fejezi ki a legjobban. – Ahogy Kassai írta: „Kezdetben valamennyien Knopfdrücker-ek, Knipser-ek voltunk.” A szerző ezután a művészi fotográfusi teljesítményhez vezető útról értekezett. Utalva a fényképezés technikai jellegére kurziváltan emelte ki, hogy nem a technika teszi a művészt; ez fordítva történik.

Itt látható felvételei az akkori magyarországi uralkodó fotófelfogással rokonítják Kassai Zoltán világlátását. Az ő eredményei, amelyeket Csehszlovákia képviseletében ért el a nemzetközi amatőrmezőnyben, ugyanarról a platformról értelmezhetők, mint a magyarországi kollégáké. Az okot az amatőrök és nézőhíveik egykori fotográfia-felfogása magyarázza itt és ott egyaránt. Idealizált szépség, derű, harmónia testesült meg hangsúlyosan magas szintű technikai kivitelben ezeken a képeken. Ez a fényképeszmény már régen a múlté, fotótörténeti jelenséggé vált. Ugyanakkor tény, hogy ez a huszadik század első felében nemzedékek jelentős részét tette boldoggá, fotográfusait sikeressé. A határokon innen és túl beépült társadalom- és művészettörténetünkbe, s mint ilyen, valaha volt létezése nem felejthető.[9]

 

Ps. Örülnék, ha szlovákiai olvasók Kassai Zoltán személyére, életútjára vonatkozó információkkal gyarapítanák ismereteimet a magyar–szlovák fotótörténet-írás művelése érdekében. – A. B. (bela.albertini@gmail.com)

 

 

[1] II. Internationale Kunstphotographische Ausstellung Luzern 1933, Camera, 1933/3. (szept [!]) 78.

[2] Dulovits Jenőről kitűnő monográfia olvasható magyar nyelven: FEJÉR Zoltán, A fény szerelmese: Dulovits Jenő fotóművész, feltaláló munkássága, Budapest, HOGYF EDITIO, 2003. A fotótechnika története iránt érdeklődők ebben a kötetben alapos bemutatást nyerhetnek a DUTO lágyító előtétlencséről is. Említést érdemel, hogy Dulovits egyik könyve – Světelné kontrasty a jejich zdolání – Csehszlovákiában két kiadást is megért (1938, 1946).

[3] Például az Amerikában élő Dr. D. J. RŮŽIČKA brómezüst (!) papírra készült képe eleve a Proti světlu címet viselte – Fotografický obzor, 1924/9. (szept.), első műmellékleti tábla; Dr. Ing. Jan Lauschmann Átjárója brómezüst papíron ugyancsak az ellenfényre épült – Fotografický obzor, 1924/10. (okt.), szintén első műmellékleti tábla.

[4] Jan LAUSCHMANN, Proti svétlu, Fotografický obzor, 1925/8. (aug.) 148–152.

[5] Fotografický obzor, 1935/8. (aug.) 192.

[6] Fotografický obzor, 1935/11. (nov.) 260.

[7] P[?] K[?], Fotografický obzor, 1938/1. (jan.) 13.

[8] Zoltán KASSAI, Wie wird aus einem Knopfdrücker ein künstlerischer Photograph? Camera, 1938/1. (jan.) 171–173.

[9] Köszönet az előkészítés segítőinek: Bibliothek des Deutschen Museums, München; Moravská zemská knihovna v Brně; Národní knihovna České republiky, Praha; Pet’ovská Flóra, Cseh Centrum, Budapest. A külföldi tanulmányutak a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósultak meg.