Titkokat tárt fel a genti oltár restaurálása

A 15. században készült szárnyasoltárt, Jan és Hubert Van Eyck közös munkáját nemrég vetették alapos restaurálás alá. A háromévesnek tervezett folyamat 2,2 millió euróba kerül a becslések szerint, ám máris rengeteg dologra derített fényt, melyek megváltoztathatják gondolkodásunkat a műalkotásról.

A belgiumi Kulturális Örökség Királyi Intézete (Royal Institute for Cultural Heritage, KIK-IRPA) által vezetett restaurációs munkák precíz szakértelmet igényeltek. Mikroszkópok és sebésszikék segítségével távolítottak el centiméterről centiméterre egy 16. századi lakkréteget: mint kiderült, a festmény külső paneljeinek csaknem 70%-át rejtette el a megsötétedett lakk. Hélène Dubois, a restauráció vezetője szerint ez mindenkinek meglepetést okozott, a kutatókat és az egyházat is beleértve.

A legnagyobb meglepetéseket mégsem a külső panelek tartogatták, hanem a kanonikus A bárány imádása című kép – a sejtelmes bárány arcán ugyanis erősen humanoid vonásokat találtak. Sokkal emberibb, Dubois jellemzésében „rajzfilmszerű“, s most a művészettörténészek dolga lesz megítélni, miért így ábrázolták őt a Van Eyck testvérek.

A másik jelentős megfigyelés a panel hátterét illeti, mely egy szeletet mutat be Gent és környékének középkori építészetéből. A restauráció bebizonyította, hogy az utrechti katedrális tornya eredetileg is a képhez tartozik, s Van Eyck munkája – ez szerteoszlatja a mítoszt, miszerint egy 16. századbeli hozzáfestés lenne.

A restaurált panelek 2020 januárjának első felében lesznek megtekinthetőek a genti Szépművészeti Múzeumban, ezután a városbeli Szent Bávó-katedrálisba helyezik át őket.

Forrás: artnet.com