Láng Orsolya: „azt hiszem, sosem vártam még könyv megjelenését”

Bár nehéz bármire is teljes bizonyossággal támaszkodni ebben az időszakban, de a tavasz eljövetelével a kultúra is újult lendületet vesz – közelednek könyvmegjelenések, bizsergés a levegőben. Ennek örömére a magyar irodalom jeles képviselőit kérdeztük múltbéli és jövőbéli olvasmányélményeikről, irodalmi életről. Láng Orsolya válaszait olvashatják.

Melyik volt a legjobb könyv, amit a közelmúltban olvastál?

Véletlenül két francia: Simone de Beauvoir Szelíd halál című esszéregénye az anyja haláláról, és Michel Houellebecq-től A csúcson.

Milyen könyv megjelenését várod leginkább a közeljövőben?

Nem tudom, azt hiszem, sosem vártam még könyv megjelenését. Annak sem győzök örülni, ami magától megjelenik.

Az irodalmi eseményeknek általánosan nagyon változó a sikere, egy-egy formátum talán néha avíttnak is hat. Melyik általad meglátogatott irodalmi esemény volt az elmúlt időszak legjobbja, és mi az az esemény, ha az elképzelésnek csak a fantázia szab határt, amely a legjobban érdekelne?

Tegnap este elmentem a Nyitott Műhelybe, amely szerintem az egyik legizgalmasabb hely Budapesten, és nem csak irodalmi események szempontjából. Az Előhívás című remek beszélgetéssorozatban Terézia Mora Nap mint nap című regényéről lett volna szó, de a beszélgetés négy résztvevője közül egyikük eleve hiányzott, a két darab közönség pedig vélhetőleg az aznap hatályba lépő egészségügyi rendelkezések eredménye volt. Ezért az történt, hogy leültünk odakint a hangulatvilágításban, és a hetvenes évekről hallgattuk Jánossy Lajost, Reményi József Tamást és Németh Gábort (a Titanic zenekara, ugye) Finta Laci kitűnő körtepálinkája mellett. Nem csak élménynek nem volt utolsó, de ez volt a legutóbbi kulturális élményem is.