Öt online előadás a fordítás és tolmácsolás jegyében

A pozsonyi Comenius Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke ad teret minden évben a Szenczi Molnár Albert Egyesület Mesterkurzus című előadás-sorozatának, melynek keretében a nyelvészet és irodalomtudomány neves szakemberei adnak elő a szakterületükről és kutatásaik eredményeiről. Ebben az évben az egyesület az előadás-sorozatot kizárólag a tolmácsolásnak és fordításnak szenteli, ezért öt tolmácsot és fordítót hívott meg.

Az első G. Kovács László történész, műfordító és tolmács volt, aki a Mesterkurzust október 26-án A nyelvi közvetítés „kisiparosai”, avagy miben rejlik a tolmácsolás mestersége? című előadásával nyitotta meg. Előadásából a hallgatók gyakorlati betekintést nyerhettek a tolmácsolás és fordítás művészetébe. Amellett, hogy megtudhattuk, milyen egy jó tolmács, mire kell odafigyelnie, milyen feltételeknek kell megfelelnie, melyek azok a dolgok, amelyeket jó, ha inkább kerül, s mi az, ami elengedhetetlen a munkájához, az előadás arra is kitért, hogy milyen nehézségekkel kell szembesülnie a tolmácsnak, ill. hogy ezeket hogyan küzdheti le.

November 11-én (szerdán) másodikként a sorban Antal Anna tolmács és fordító tartotta meg online előadását A magyar-szlovák szinkron tolmácsolás gyakorlati kérdései címmel. Előadása során bemutatott néhány gyakorlatot, melyek segítségével a tolmácsok fejleszthetik készségeiket és képességeiket és melyek lehetővé teszik a követő és szimultán tolmácsolás folyamatához szükségesek kompetenciák elsajátítását. Majd röviden érintette a szövegelemzés és szövegfeldolgozás jelentőségét, az aktív szókincs bővítésének lehetőségeit, a rövid és hosszú távú memória fejlesztését, a kommunikáció, a stressz és figyelem témakörét, illetve az új koronavírus következtében megváltozott munkakörülményeket. 

November 23-án (hétfőn) 12:35-tól az eszéki J. J. Strossmayer Egyetem Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék vezetője és docense Lehocki-Samardžić Anna tartja majd meg előadását ugyancsak bárki számára elérhetően a Microsoft Teams-en belül A tolmácsolás pszichológiája a kétnyelvű és kétkultúrájú tolmácsok szemszögéből címmel. A tolmácsolás pszichológiája a tolmácsolás alatt zajló pszichikai folyamatokkal foglalkozik, ennélfogva nemcsak a tolmács kétnyelvűségéről szóló témákra szorítkozik, hanem kiterjed az egyén teljes pszichofizikai felkészültségére is. Ilyen pl. a stressz kezelése, az interkulturális kommunikációból eredő különleges kommunikációs helyzetek megoldása, valamint a nyelvi kreativitás kérdése a tolmácsolásban. Továbbá előadásában beszél majd arról is, hogy a járványügyi helyzet milyen újabb kihívások elé állította a tolmácsokat: egyre több a nem szemtől szembeni kommunikáció, illetve a különböző közvetítő platformok használata is kötelezővé vált.

Pontban (12:35-től) egy héttel később hétfőn (november 30-án) Szabómihály Gizella nyelvész A tolmács legyen jóllakott, és viseljen kényelmes cipőt! című előadását tartja majd meg, melynek alcíme Hogyan készüljünk fel a tolmácsolási eseményre, és hogyan kezeljük a váratlan eseményeket? Az előadás elsősorban a tolmácsolással kapcsolatos olyan gyakorlati kérdésekre összpontosít, amelyről az oktatás során kevés szó esik, tehát: felkészülés a tolmácsolási eseményre, a tolmácsolási esemény közben fellépő problémák és azok kezelése konszekutív és szinkrontolmácsolás esetében a tolmácsolási esemény jellege szerint, a tolmács teljesítményének értékelése (reagálás a bírálatokra), kapcsolattartás a megrendelővel, az ügynökséggel (mit követelhet a megrendelő a tolmácstól, és mit kell  a tolmács számára biztosítania), a tolmács és a szónok(ok) viszonya, a tolmács ruházata; a tolmács mint vállalkozó.

Végül az előadások sorát Bugár-Buday Orsolya tolmács és fordító zárja majd december 7-én (hétfőn) a megszokott időben (12:35-től) Tolmácsolás az Európai Unióban című előadásával. Az előadó 16 éve, a 2004-es csatlakozás óta tolmácsol az Európai Parlamentnél. Az előadás során röviden áttekinti majd az uniós intézményrendszert, majd szó lesz az egyes tolmácsszolgálatok munkájáról – illetve arról, hogy békeidőben hogyan zajlik a tolmácsolás, és mi a helyzet most, a COVID19- világjárvány idején. Végül Bugár-Buday kitér majd arra is, hogy 2004-ben hogyan lehetett valakiből uniós konferenciatolmács, és ehhez képest most milyen követelményeknek kell megfelelniük az újonnan érkezőknek.