Selmeci fesztiválimpressziók

Nyáron egymást érik a fesztiválok, a bőséges kínálatban tájékozódni és választani sem könnyű. Van fesztiválozó, aki többéves hagyományra visszatekintő rendezvényre esküszik, van, aki a legújabbra kíváncsi. Akad, aki a lakóhelyéhez közelebb esőt választja, s akad, aki több száz kilométert is hajlandó utazni kedvenc eseménye kedvéért, legyen az bár zenei, összművészeti, folklór-, gasztro- vagy egyéb fesztivál.

Selmecbányára nemcsak azért érdemes rendszeresen ellátogatni, mert a hegyekkel, erdőkkel, rétekkel övezett város ódon házaival, macskakővel kirakott, kacskaringósan meredek utcáival, titokzatos kapualjaival mindig tartogat meglepetéseket, hanem azért is, mert pezsgő kulturális életet kínál. Túlzás nélkül állítható, hogy az UNESCO Világörökségi jegyzékére 25 éve méltán felkerült település az utóbbi években a kultúra városává vált (mely címet egyébként frissen elnyerte, s 2019-ben hivatalosan is viselni fogja). Fesztiválokban is bővelkedik, hogy csak a nyáriakat említsük: a film rajongóit a 4 elem (4 živly), az irodalom és a színház szerelmeseit a Cap à l’Est, a zenekedvelőket pedig a Szép Zene Fesztiválja vonzza egyre nagyobb számban Selmecre.

A továbbiakban a Szép Zene Fesztiváljáról lesz szó. Eugen Prochác pozsonyi csellóművészt és feleségét, Lele Zemanovát egy kirándulásuk alkalmával olyannyira elbűvölte a város és környékének hangulata, hogy elhatározták, életre hívnak egy elsősorban komolyzenei fesztivált, mely 2000-ben meg is valósult. S mivel igény mutatkozott rá, újra és újra megrendezték, így a 19 év alatt az egyik legfontosabb selmecbányai kulturális eseménnyé nőtte ki magát.

 

 

A Szép Zene Fesztiválja keretét a város izgalmas terei adják: az Óvár udvara, könyvtár- és lovagterme, a Szentháromság téren álló Szent Katalin templom gótikus hajója és barokk szentélye, a Kulturális Központ nagyterme, de évről évre bevonják a szentantali kastély barokk kápolnáját, illetve Szklenófürdő zenepavilonját vagy magát a fürdőt is a helyszínek közé.

A fesztivál hagyományosan sokféle műfajt vonultat fel a zenetörténet különböző korszakaiból kiváló szólisták, kamaraegyüttesek és nagyzenekarok előadásában, nem ritka az ősbemutató vagy a kifejezetten a fesztivál számára komponált zenemű felcsendülése sem. A rendezvény elmaradhatatlan része egy-egy képzőművészeti kiállítás megnyitója.

Eugen Prochác fesztiváligazgató idén is pazar programot állított össze július 26. és 29. között, mégpedig Csehszlovákia megalakulásának 100. évfordulója jegyében: elsősorban szlovák, cseh és morva művészeket hívott meg, akik főképp cseh és szlovák zeneszerzők műveire fókuszáltak repertoárjuk kiválasztásakor.

 

 

A fesztivál nyitányában a világszerte ismert és elismert Jana Boušková cseh hárfaművész szólókoncertje jelezte a magas mércét: František Antonín Rössler-Rosetti, Antonín Dvořák, Josef Suk egy-egy művét játszotta bámulatos technikával és átéléssel. A cseh komponisták sorában kivételnek számított Elias Parish Alvars angol zeneszerző és hárfaművész, akit egyébként Hector Berlioz a hárfások Lisztjének nevezett. A koncert záró száma Smetana Moldvája volt Hanuš Trneček átiratában. Az Óvár udvara bensőséges környezetet biztosított a törékeny hárfafutamoknak, melyek az esőfelhőket is elűzték a koncertlátogatók feje fölül.

A fesztivál második napján került sor Květoslava Fulierová Emlékek partitúrái című kiállításának megnyitójára. A morva származású, Pozsonyban élő képzőművész legfrissebb ciklusaiból válogatta a fotó és grafika vegyítésével készült képeket az Óvár lovagtermének falaira. Fulierová két művészeti ágban is otthonosan mozog, hiszen kiválóan játszik hegedűn, így a zenei inspirációkból születő képek a koncertek vizuális partnereivé váltak. A kiállítás kurátora, Bohumír Bachratý művészettörténész kiemelte, Fulierová „partitúrái” megtanítanak jobban látni és hallani a zenét a lelkünkben. A megnyitó alkalmat adott egy ősbemutatóra is: Luboš Bernáth Akvarel in C csellóra komponált művét Eugen Prochác adta elő.

 

 

Ugyancsak ezen a napon került sor a Szlovák Kamarazenekar koncertjére a Szent Katalin templomban. A nagyszerű fiatal vonósokból álló együttes művészeti vezetője Ewald Danel (hegedű) és Eugen Prochác (cselló). A Szép Zene Fesztiválján tradícióvá vált, hogy egy-egy kortárs (vagy a közelmúltban elhunyt) zeneszerző bemutatásának szentelnek akár egy egész estét. Az idei fesztivál Ilja Zeljenka műveit hozta közelebb a közönséghez. Elhangzott egyebek mellett a közismert Musica slovaca, illetve a fesztiváligazgató számára írt Kis csellózene című darab. A koncert második felében a kamarazenekar Vivaldi-, Grieg- és Mozart-műveket játszott könnyed eleganciával, állótapsot kiváltva a hallgatóságból.

Szombat délelőtt a szentantali kastélyba vándorolt a fesztiválközönség: a kápolna barokk enteriőrjében két nemzetközileg is elismert cseh előadó, Clara Nováková fuvolaművész, illetve Monika Knoblochová csembalóművész adott egészen különleges koncertet 18. századi cseh zeneszerzők – František Benda, Jan Křtitel Vaňhal, Václav Vodička, Jan Václav Stamic, Jiří Čart és Jiří Antonín Benda – műveiből.

Este a selmecbányai Kulturális Központ nagytermének színpadát Matúš Jakabčic CZ-SK Big Bandje népesítette be, mely a két ország legnevesebb jazzmanjeiből állt össze, sőt a fúvósok közé meghívták a magyar Gráf Ádámot is. A repertoár a zenekar tagjainak – Matúš Jakabčic, Erik Rothenstein, Lukáš Oravec – szerzeményeiből fergeteges koncertté állt össze. A CZ-SK Bing Band vendége volt a különleges hangú Ester Wiesner. A fiatal s máris világot járt ígéretes tehetség, aki nem csupán énekel, hanem dalokat is komponál, mély benyomást tett a közönségre.

 

 

Erik Rothenstein (szaxofon) egy másik formáció – a Lento Ad Astra alapítójaként vasárnap is fellépett partnerével, Zita Slavíčková zongoraművésszel Szklenófürdőn. Ezúttal klasszikusok – Gabriel Fauré, Johann Sebastian Bach, illetve Ernest Bloch – műveinek különleges átirataival, s olykor improvizációkkal okoztak zenei meglepetéseket a hallgatóságnak.

A Szép Zene Fesztiválja vasárnap este igazi csemegével, a Czecho-Slovak-Cello-Quartet koncertjével zárult a selmeci Óvár lovagtermében. Aleš Kaspřík, Petr Nouzovský, Eugen Prochác és Ján Slávik számos nemzetközi díjjal és elismeréssel kitüntetett csellóművészek a csellómánia, valamint a bravúros technika révén káprázatos hangzást varázsoltak elő hangszereikből két 19. századi zeneszerző (Georg Golterman, David Popper), valamint Ilja Zeljenka és kortárs komponisták (Pavol Šimai, Egon Krák, Mirko Krajči, Roman Haas) műveinek előadása közben.

A Szép Zene Fesztiválja közösséget is teremt: a második koncerttől ismerősként mosolyognak össze a látogatók, szóba is elegyedhetnek egymással, sőt az előadóművészekkel is a szünetekben, hiszen finom borok, pogácsa, némi édesség, kávé teszi családiasabbá a rendezvényt minden helyszínen: a szervezők adnak a legapróbb részletekre, megbecsülnek minden vendéget.

Aki zenei különlegességekre és magas esztétikai minőségre vágyik, nem hagyhatja ki a következő, jubileumi Szép Zene Fesztiválját Selmecbányán. Garantáltan intenzív élményekkel gazdagodhat, s visszavágyik a mágikus városba.