dunszt.sk

kultmag

A British Museum továbbra sem adja a Parthenont

Kiriákosz Micotákisz, Görögország új miniszterelnöke szokatlan és nagylelkű ajánlatot tett Boris Johnson felé annak érdekében, hogy Görögország egyesíthesse a Parthenont, fennállásának kétszázadik évfordulója alkalmából. Amennyiben a British Museum kölcsönadná a frízeket a bicentenárium alkalmából, Athén cserébe olyan ókori leleteket kölcsönözne a szigetországnak, amelyeket még sosem mutattak be Görögország területén kívül.

A British Museum mindeközben arra hivatkozik, hogy a kérdés az ő kurátoraikat érinti elsősorban, nem pedig Nagy-Britannia kormányát; és az intézmény valóban nem áll a kormány közvetlen irányítása alatt. Ráadásul Johnson helyzete a brit parlament élén jelenleg finoman szólva is bizonytalan, mivelhogy saját pártjának tagjai is szembefordultak fele a Brexit-tárgyalások során. Az ellenzék vezetője, Jeremy Corbyn támogatja az egyezséget, azonban az ő hatalomra jutása akkor is kérdéses, ha Boris Johnson végül kénytelen időközi választásokat kiírni. 

Mint azt a news.artnet írja cikkében, a vita középpontjában álló frízek az athéni Parthenon részei, melyeket Phidias készített az időszámításunk előtti negyedik században. Az eredeti szobrok mintegy fele eltűnt a történelmi során, a széthordott darabok pedig Európa-szerte számos múzeumban, például a párizsi Louvre-ban is megtalálhatók. A legnagyobb gyűjtemény azonban valóban a British Museum birtokában van. Lord Elgin angol nemes, aki nem mellesleg archeológus is volt, 1801-től, az oszmán hatalommal megegyezve látott neki a Parthenon szétszedésének. Giovanni Battista Lusieri, a nápolyi király udvari festője vezényelte a munkálatokat, a díszítőelemek mintegy felét leválasztottak, többet szét is fűrészeltek a könnyebb szállítás érdekében. Elgin aztán a brit kormánynak adta el a darabokat, amely a British Museumra bízta őket. 

Görögország az elmúlt negyven évben többször is megpróbálta egyesíteni a szobrokat Athénban, a British Museum azonban mindig visszautasította a kéréseket. A múzeum igazgatója, Hartwig Fisher nemrég azzal korbácsolta fel a görög érzelmeket, amikor nemrég kreatív cselekedetnek minősítette Lord Elgin tettét, valamint azt ígérte, a frízek sosem hagyják el Angliát. 2018-ban az UNESCO húsz ország aláírásával támogatva azt javasolta, egyezzen meg a két állam a szobrokról, mégsem történt semmi. Most is csak időszakos kiállításra kérné őket kölcsön Görögország, az állam függetlenségének kétszázadik évfordulójára, ezt egyébként 2021-ben ünneplik. Kiriákosz Micotákisz a Parthenon ügyében Emmanuel Macron felé is intézett hasonló kérést, aki azt ígérte, utánajár, hogy mit tehet az ügy érdekében.

Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval!

Támogass minket