Unortodox szabadság a jelmezekben

Az Unortodox – a Netflix ismert drámája – első epizódjának a felénél Shira Haas színésznő kicsavarja a harisnyáját, majd kisétál a berlini Wannsse-tóhoz, és leveszi a Sheiteljét. Jiddisül ez a parókát jelenti, ami egyfajta ékszer és ruházat is a zsidó nőknél. A jelenet erős és egyben gyönyörű metafora arra, amire Esty, a főszereplő készül, vélekedik Justine Seymour, a sorozat fő jelmeztervezője.

„Azt gondoltam, ez különösen bátor tett” – nyilatkozta Seymor. A tervező a személyes tapasztalataira is támaszkodhatott a munka során, hiszen egy interjúban azt állította, maga is egy vallási szektában nevelkedett. Amikor a lánya először mutatta meg neki Deborah Feldman könyvét, tudta, hogy a téma tökéletesen illik hozzá.

Miután Maria Schrader, a sorozat rendezője megbízta a munkával, Justine első útja a brooklyni Williamsburgbe vezetett, ahol mintegy 320 000 haszid zsidó él relatív elszigeteltségben. „Próbáltam beszélni néhány emberrel az utcán, de nem sokan voltak nyitottak, hogy szóba álljanak velem. A férfiak még a szemüket is elfordították rólam” – magyarázza Justine. „Én egy magas angol csaj vagyok, aki vörös rúzst visel, kilógtam onnan, akár a fájó hüvelykujj.”

Elengedhetetlen volt vizuálisan is bemutatni azt az utat, amit Esty tett meg. A New York-i szerény ruháktól, fakó színektől, a semmitmondó textúrákól egészen a berlini ruhakollekcióig, ahol Esty egyszer vörös rúzzsal és aranykarikákkal a fülében jelenik meg, mint egy divatos jelenség.

Az esztétikai átmenet fokozatosan ment végbe Feldman életében is, aki számára néhéz volt akklimatizálódni a közösségen kívüli élethez. Ezeket a fokozatokat Justine is igyekezett visszaadni a jelmezekben. Amikor Esty először próbál fel egy farmert, még nem meri benne elhagyni a boltot sem. Ez a jelenet a sorozat különösen szívbemarkoló jelenete, ami jelzi a főszereplő elszakadását a közösségtől: „Deborah azt mondta, hogy ez egy igazi varázslat számára.”

Az esküvői ruha megalkotása is egy külön élmény volt jelmeztervezési szempontból. „Ez egy hihetetlenül fontos lépés egy nő életében, megtalálni a férjét és elindítani Isten akaratának beteljesülését” – magyarázza Justine, amivel a haszid nőkre háruló azon felelősségre is utalt, hogy pótolják a holokauszt alatt elveszítetteket. Ezért úgy szerette volna megtervezni, hogy a ruha „beszéljen arról, hogy mennyire izgatott és boldog Esty”, tudván, hogy a házasság örömet okoz a közösségnek.

Justine mesél arról, hogy az alacsony költségvetés miatt esküvői ruhának egy Ebayról rendelt ruhát szabott át. Ami a fejdíszeket illeti: az ortodox zsidó hagyomány megköveteli a fátyolt és a leplet, de Justine ezt egy turbánszerű fejdíszre cserélte, amit gyöngyökkel borított. Mégis, akit Justine a legjobban szeretett öltöztetni az egész sorozatban, az Miriam volt, Esty anyósa, aki egy gazdag, félelmetes matriarcha, és ezt a ruházatának is tükröznie kellett.

Justine beszélt továbbá arról, hogy mennyire rejtve marad a tervezők munkája, bár a lánya készített egy rövidfilmet arról, hogyan is készült az Unortodox című sorozat.

A tervezőnőnek, saját bevallása szerint, mégis a legnagyobb kihívás az a 45 kosztüm volt, amit a haszid közösség tagjai viseltek. A nercbundás kalapokat a berlini jelmezkölcsönzőkben nem tudta megszerezni, de nem volt hajlandó a szőrmeipart ilyen módon támogatni, így műszőrmékre esett a választása. Ám sok munka volt kiválasztani a megfelelő textúrát és elérni a kívánt hatást. A téma nehézsége és a hagyományoktól való fokozatos elszakadás a divat világának is egy komoly tanulság lehet. „Mint tervező nem ítélkezem. Ez csupán megfigyelés és újraalkotás.”

A teljes interjú itt érhető el.

Kiemelt kép forrása: Wikimedia Commons