dunszt.sk

kultmag

(Örök)zöld gyerekkönyvek

A nyár kiváló időszak, hogy felfedezőút(ak)ra induljunk erdőkbe, hegyekbe, a vizekhez, távoli és közeli helyekre, ismerős és ismeretlen vidékekre, és egyáltalán, a természetbe. Ehhez nyújthatnak segítséget e könyvszemlében szereplő gyerekkönyvek, amelyek változatos objektíveken keresztül mutatnak rá természeti kincseink gazdagságára, sokszínűségére és arra, hogy hogyan óvhatjuk meg őket. Örömteli, hogy több gyerekkönyvkiadónál is egyre erőteljesebb vonalként jelenik meg a környezettudatos nevelés színesebbé és sokrétűbbé tétele a sokszínű, igényes és izgalmas kiadványaikon keresztül. E böngészők, ismeretterjesztő kötetek és a zöld jelen/jövő témakörét több oldalról megközelítő mesék és mesegyűjtemények kétségtelenül egytől egyig kiemelt szerepet tölt(het)enek be a mai gyerekek és családok szemléletformálásában egy emberségesebb és természetközelibb társadalom kialakításának reményében.

A vizek világa és A méhek világa sorozat két kötetének fókuszába a méhek és a vízi élőlények révén az élővilág tagjainak összetartozása kerül. Segítenek az összefüggések és kapcsolódási pontok felfedezésében és a történések mögötti folyamatok megértésében, mint például miért is fontos, hogy ne sérüljön a táplálkozási lánc a planktonoktól kezdve a bálnákig. E könyvek érzékletesen mutatnak rá a veszélyekre, amit egy-egy, akár legapróbb élőlény eltűnése okozhat, hogyan hat ki az élőlények életére, ha megbomlik az egyensúly, és veszélybe kerül a biodiverzitás. Jól érzékelteti ezt a tengeri vidrák számának változása, védettségükkel újra sok állat élete megváltozott, újból sok lett a hínárerdő, mert a vidrák újra megfelelően szabályozzák a tengeri sünök számát, akik hínárral táplálkoznak, ami viszont számos állat számára nyújt védelmet.

Sokszínűség jellemzi e két könyvet, ugyanakkor arra sarkalnak, hogy tegyük le őket és szakadjuk el a könyvektől. Menjünk ki a természetbe, járjunk nyitott érzékszervekkel a világban, vegyük észre a legparóbb történéseket, dolgokat és élőlényeket, váljunk felfedezőkké. Támpontokat adnak a gyerekek, felnőttek (és az egész család) számára mindezeket átlátni, illetve az adott mintákon keresztül uta(ka)t kínálnak megágyazva egy új, az élet értékeit jobban megbecsülő, érzékenyebb szemlélet- és életmód kialakulásának.

E könyvek a közönnyel és a megszokásainkkal mennek szembe, a kényelmetlen kérdéseket számolják fel. Olyan szemléletmódot és követhető mintákat, ötleteket mutatnak be, amelyek segíthetnek választ találni az alábbi sarkalatos kérdésekre: mi mit tehetünk egy élhető világért, szűk környezetünkben hogyan segíthetjük/védhetjük meg az élőlényeket, vagy hogyan óvhatjuk meg a természetet? Láthatjuk az emberi tevékenység által is elindított folyamatokat, azok következményeit, mint ahogy azt is, hogy mi módon mérsékelhetjük, sőt, állíthatjuk meg a rombolást, ami helyén, ha hagyjuk, újra élet sarjad megágyazva az új egyensúly létrejöttének. Ebben pedig minden egyes gyermek és felnőtt felelősségteljes hozzáállása, kreativitása és tette számít, akárcsak a tájékozódás, a mások tájékoztatása és az emberek minél szélesebb összefogása.

A sorozathoz kapcsolódik a HVG Kiadó Beszélgessünk róla junior sorozatának Bolygónk védelme című kötete, ami a többi könyvhöz híven a tabukon túllépve a kisgyerekek számára a környezetszennyezés veszélyeit és problémáit mutatja be. Fontos kiemelni, hogy a lesújtó adatok sokaságán keresztül nem le/megbénít, hanem kérdések feltevésére, beszélgetésre, cselekvésre és összefogásra szólít. Olyan cselekvésmintákat ad, amit az egyszerű emberek tudnak alkalmazni a mindennapjaik során, és ezzel tevőlegesen is hozzájárulnak a környezetünk megóvásához. E kötet is a felelősséget hangsúlyozza, miszerint igenis tehetünk a bolygónkért és magunkért, sőt, tegyünk is. Köntörfalazás nélkül mutatja be, hogy az emberi túlfogyasztás és a szennyezés konkrétan mit okoz, minek mi a következménye. Remekül szemléltetik e folyamatokat az illusztrációk is.

Arányosan épül fel a kötet: első felében a tényeket tárja elénk, a második felében a tettekhez ad fogódzókat és ötleteket, mi mindent tehetünk, hogyan éljük meg a mindennapjainkat, hogy kevésbé terheljük a környezetet. A hárítás és a felelősség átruházása nem segít, sehova nem vezet. „Gondoskodnunk kell a bolygónkról, ahogy ő is gondoskodik rólunk. Ha mindannyian megtesszük a kis lépéseket és apró változtatásokat a Föld védelme érdekében, az végül meghozza a kívánt eredményt” – olvashatjuk a könyv zárlatában (29.).

Aina Bestard Mit rejt az erdő? című böngészője színes (kék, piros, zöld) varázslencsék segítségével szerre fedi fel az erdő élővilágát a legkisebbek számára, megmutatva, hogy mi mindent meg lehet látni több nézőponton keresztül. A Moira Butterfield – Tim Hutchonson szerzőpáros Építkező állatok című kötete viszont a kihajtható fülek révén segít bekukkantani a lombok alá, a földrakások mögé vagy éppen a víz alá a legkülönfélébb állatok otthonába. Így lepleződik le a fa, mint óriási társasház, ami számos élőlénynek ad menedéket, vagy hogy hol rejtőznek a nyulak, prérikutyák, szurikáták, teknősök, termeszek, méhek, madarak, polipok, rákok és a halak.

A Charlotte Guillain – Yuval Zommer szerzőpáros lenyűgöző kétrészes sorozata, a Fejem felett az égbolt és a Talpam alatt a Föld szétnyitható oldalainak ívein keresztül jóval nagyobb tereket bejárva egy egészen különleges közös utazásra invitálja a kicsiket és nagyokat. Kipróbálhatjuk, milyen lehet eljutni a Föld légkörének rétegein keresztül egészen a világűr legtávolabbi pontjaiig és onnan fokozatosan közeledve vissza a mindennapjainknak otthont adó felszínre, vagy a felszín láthatatlan rétegein áthatolva a Föld központjáig, a magmáig, majd vissza. A két kötet segít körülnézni a közvetlen környezetünkben és onnan elrugaszkodva a legtávolabbi tájakon. Nemcsak tájékozódni segítenek a térben, hanem rámutatnak, mennyire gazdag és különleges, ami körülvesz bennünket.

Jen Green A fák varázslatos világa szintén az alapos és szerteágazó tájékoztatást vállalja fel. A szemléletes képanyag és a sokrétű leírások akár egy-egy egyetemi kurzus ismeretanyagát is tömörítik. Öt fejezet tematikus bontásában több nézőpontból ismerhetjük meg a fák fajtáit, felépítését, életciklusait és legkülönlegesebb tulajdonságait. Azonban nem ez az informatív oldala teszi igazán kivételessé ezt a kötetet, hanem az, ahogyan érzékenyíti a gyerekeket és családokat a fák szeretetére, ahogy személyesen érintettekké és érdekeltekké tesz bennünket a fák világának megismerésében. Aki e könyvet elolvassa, nagy eséllyel más szemmel fog a fákra nézni. Nagy meglepetésünkre a fák és az erdők emberekre is jellemző vonásaival szembesülünk, a családi összetartozás erejével, a bajtársiassággal, a humorral és a legkülönfélébb érzelmek lenyomataival. A fák is családként léteznek az erdőkben, óvják és táplálják egymást, az elöregedetteket is, akik tuskókként még akár több száz évig is életben maradhatnak. Mindez rávezet arra, hogy felismerjük, mennyire szorosan összetartozunk az élővilág e különleges lényeivel (is). „A fák titokzatos élőlények. A tudósok csak nemrég fedezték fel, hogy az erdőben a fák összedolgoznak. Barátkoznak egymással, s támogatják a másikat. A fák gondoskodnak a szomszédaikról, az anyafa pedig nemcsak a csemetéit, hanem az idősebb családtagokat is támogatja. Érzéseik révén a fák hozzánk hasonlóan tudnak tapintani, szagokat, ízeket és fájdalmat érezni. Megérzik a veszélyt, és meg tudják magukat védeni az ellenséggel szemben. Sokkal többre képesek, mint azt korábban gondoltuk volna” – avat be az erdők világába a kötet. (35.)

Tulajdonképpen azt az illúziót – közkedvelt mítoszunkat – is felszámolja ez a könyv, hogy a teremtés koronájaként mindent tudunk a világról. Felnőttként és szülőként is gyakran szembesülhetünk azzal, hogy a közvetlen környezetünkben élő fákat és élőlényeket szinte alig ismerjük, ismereteink hiányosak, amikor a gyerekeink sokrétű kérdéseivel és miértjeinek halmazával találjuk szemben magunkat. Eközben Jen Green kötetéből is egy olyan tökéletesen működő rendszer bontakozik ki a szemünk előtt, melyben minden mindennel összefügg és szorosan összekapcsolódik, mi pedig a részei és részesei lehetünk ennek.

Peter Wohlleben: Érted a fák beszédét? Kalandozások az erdőben című, gyerekeknek szánt ismeretterjesztő könyve kihagyhatatlan. Nem túlzás kijelenteni, hogy Wohlleben könyveit minden családnak érdemes megismerni. Bevonja a gyerekeket a tudomány és a kutatások legfrissebb ismereteibe, újabb és újabb kérdések feltevésére ösztönzi őket, illetve az összefüggések és megoldások keresésére.

Természetmegközelítése tagadhatatlanul individualista, és bizonyos értelemben utópisztikusnak is tűnhet azáltal, amilyen végtelenül empatikusan és szolidárisan tekint az élőlényekre, akiknek rejtélyekkel teli világába kalauzol el bennünket. Egy teljesen szokatlan perspektíván keresztül a szociális hálózataikat leleplezve láthatjuk a fák és az erdők tagjainak összetartozását. Az Érted a fák beszédét? kíméletlenül, de ugyanakkor hallatlan gyöngédséggel pirít ránk, hogy valójában mennyire nem ismerjük őket. Wohlleben könyve az itt bemutatott kötetekkel karöltve új alapokra helyezi tudásunkat az élővilágról, a világ működéséről és velük együtt tulajdonképpen önmagunkról is. Egy (még) sokszínűen és gazdagon pompázó világot körvonalaz, láthatjuk a természet folyamatainak és történéseinek rejtett mechanizmusait és az összefüggések sokszorosan átszőtt kapcsolódási pontjait, akárcsak a törékeny harmóniát veszélyeztető tényezőket. E kettősség Frombelle nagysikerű ifjúsági regényére, az Ágrólszakadt Tóbiásra emlékeztet, melyben miközben Egyke professzor felfedezi, miben rejlik a számukra otthont adó öreg tölgyfa életereje, aközben fokozódik a kapzsi Furkó Döme embereinek esztelen fapusztítása. Az olvasó az űzött vadként hajszolt Tóbiással együtt lohol át az emberi pusztítás mérhetetlen bugyrain, és szembesül az egyes szereplők döntéseinek súlyával. E virtuális utazás során óhatatlanul megelevenedik előttünk valós világunk rombolása, mint ahogy az is, hogy választhatunk. Frombelle-hez hasonlóan Wohlleben művei szintén segítenek jól dönteni, hiszen rajtunk áll, hogy a bolygónkon ejtett sebeket segítünk-e begyógyítani.

A Micsoda pazarlás című kötet továbbviszi a fenti kötetek kérdéssorát. Több félévnyi főiskolai tanagyagot foglal össze a környezeti elemek védelméről és aktuális problémáiról a kisgyerekek és a fiatalok számára, de a szülőknek és tanároknak is sok tanulnivalót tartogat. Alaposan járja végig több oldalról a környezeti nevelés és a környezetszennyezés kérdéskörét, megoldásokat, pozitív és követendő mintákat kínál. Segít visszakérdezni, felismerni és újragondolni az összefüggések sokaságát. Remekül szemlélteti, hogy szinte minden tevékenységünkkel valamilyen hulladékot termelünk, hogy ezek hova kerülnek, és milyen hatással vannak a Földre. De azt is bemutatja, ha berögzült szokásainkon változtatunk, és a gyerekek már a környezettudatos mintákat sajátítják el, mérsékelhetjük az általunk okozott károkat. Egyik kiemelt téma a műanyag kérdése: „természetes” számunkra, hogy ezzel az alig néhány évtizede mesterségesen létrehozott anyaggal vesszük teljesen körbe magunkat, nem törődve hátrányaival és veszélyeivel. Óhatatlanul eszünkbe juthat e téma kapcsán Lakatos István 2011-ben az Év Gyerekkönyve díjat elnyert Dobozváros című meseregénye, ami remekül illusztrálja, milyen, amikor már mindent teljesen ellep és lecserél a műanyag. Szorosan idekapcsolódik a kötet másik sarkalatos témája, a hulladék újrahasznosításának sokrétű áttekintése, a megoldások keresése, kreatív és hasznos minták kínálása napjaink egyik legégetőbb problémájára. Ezt a sokoldalú és naprakész tájékoztatást segíti a Tudj meg minél többet! című zárófejezet azoknak a szervezeteknek és kezdeményezéseknek az elérhetőségeivel, akiknél napi szinten tájékozódhat az olvasó a környezeti nevelés aktuális kérdéseiről. Hankó Gergely személyes hangvételű utószava viszont a személyes motiváltság és a természethez kötődő pozitív élmények hatását hangsúlyozza: „Aki megtapasztalta a tiszta természetet és az ezáltal nyújtott sok-sok örömöt, annak a környezettudatosság mindig magától értetődő lesz” (67.).

Valentina Giannella milánói újságíró Greta vagyok kötete egy új zöldnemzedék kiáltványát mutatja fel a svéd kamaszlány, Greta Thunberg történetének és 2019-ben megkezdett tiltakozássorozatának bemutatásával. A fenti kötetektől műfajában ugyan teljesen eltér, de velük együtt kell e könyvről beszélni, mert kiválóan összefoglalja, kiegészíti azokat és nyomatékot ad a bennük foglaltaknak. Greta tevékenységén keresztül az élhető jövőért kiálló fiatalok világméretű közösségvállalásának okait, hátterét, céljait és pontokba szedett felhívását tárja elénk a Greta vagyok. Nem fukarkodik a fiatalok számára is érthető nyelven bemutatott tudományos tényekkel és érvekkel, aminek hangját az elmúlt évtizedekben sajnos elnyomták a különféle gazdasági és politikai érdekek. A tabukat és a mellébeszélést félresöpörve beszél bolygónk sérülékenységéről, a veszélyekről, az egyéni lehetőségeinkről, követhető mintákat mutat arra, hogyan kímélhetjük jobban a környezetünket, miközben kimondja: a félelemből nem a remény, hanem a cselekvés vezet ki, hisz csak ez utóbbi adhat valójában alapot az élhető jövő reményéhez.

A Greta vagyok megjelenését követően felettébb sokatmondó, hogy idén áprilisban a Móra Kiadó a hetvenedik születésnapját az Amikor a kukák világgá mentek című zöld meseantológia születésével ünnepelte. A huszonnégy felkért kortárs szerző és tizenhárom illusztrátor alkotása üdítően sokoldalúan, több hangot és nézőpontot megszólaltatva beszél a környezetvédelemről, az újrahasznosításról, a veszélyeztetett állatokról, a csökkenő zöldfelületekről, az erdőirtásokról, a szemetelésről vagy a tengerszint emelkedéséről. Általuk pedig valójában arról, hogy hol is vagyunk mi ezekben a történetekben? Mi a szerepünk, felelősségünk, feladatunk, és milyennek is láthatjuk magunkat például egy a szeretteitől elszakított, lakóhelyéről elhurcolt vad tekintetében? Hol a határ? Meddig mehetünk el? Hol kezdődik a nincs tovább? A hattól tizenkét éves korig ajánlott meseantológia egyes meséi e kérdések révén egy olyan, a fiatal nemzedék köreiben kibontakozó környezettudatos szemléletmódnak és kollektív felelősségtudatnak a csíráit táplálják, amelyek képessé tehetik a mai gyerekeket (és remélhetőleg mellettük a felnőtteket is) a szemléletváltásra és tetteik révén mindannyiunk közös otthonának, a Földnek a megóvására.

E kötetek tehát az együttgondolkodást segítik. Kiindulópontot adnak a beszélgetésekhez, segítenek kérdezni és újragondolni a részleteket és az összefüggéseket. A gyerekek számára is érthetően mutatják be, hogyan védjük a környezetet, hogyan előzhetjük meg a természet rombolását, miért fontos elfogadnunk egymást és az élővilág tagjait, s azok életét, hiszen ha megértjük a világunkat, nagyobb eséllyel tesszük jobbá és élhetőbbé azt, megőrizve a jövő számára.

Louis Spilsbury – Hanane Kai: Bolygónk védelme. HVG Kiadó, Budapest, 2020
Charlotte Milner: A vizek világa. HVG Kiadó, Budapest, 2020
Charlotte Milner: A méhek világa. HVG Kiadó, Budapest, 2019
Jess French: Micsoda pazarlás! Környezetszennyezés, újrahasznosítás és a bolygónk védelme HVG Kiadó, Budapest, 2020
Charlotte Guillain – Yuval Zommer: Talpam alatt a Föld. HVG Kiadó, Budapest, 2020
Charlotte Guillain – Yuval Zommer: Fejem felett az égbolt. HVG Kiadó, Budapest, 2020
Jen Green: A fák varázslatos világa. HVG Kiadó, Budapest, 2020
Peter Wohlebben: Érted a fák beszédét? Kalandozások az erdőben. Kolibri, Budapest, 2018
Moira Butterfield – Tim Hutchinson: Építkező állatok. Móra, Budapest, 2019
Aina Bestard: Mit rejt az erdő? HVG Kiadó, Budapest, 2019
Timothée de Fombelle: Ágrólszakadt Tóbiás. A számkivetett. Móra, Budapest, 2016
Timothée de Fombelle: Ágrólszakadt Tóbiás. Lilia szeme. Móra, Budapest, 2009
Valentina Giannella – Manuela Marazzi: Greta vagyok. Egy új nemzedék kiáltványa. Móra, Budapest, 2020
Amikor a kukák világgá mentek. Mai mesék a zöld jövőért. Móra, Budapest, 2020
Lakatos István: Dobozváros. Magvető, Budapest, 2011

Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval!

Támogass minket