Április 23-án indul a magyarországi független képzőművészeti színtér legfontosabb eseménye

A 2020-ra tervezett, sorban a harmadik OFF-Biennálét idén tavaszra halasztották és a nagy várakozás után április 23. és május 30. között végre megvalósulnak az eseményhez kapcsolódó kiállítások, workshopok és kísérőrendezvények. A jelenleg érvényben lévő járványügyi intézkedések miatt a kiállítások látogathatóak lesznek, a közösségi események azonban várhatóan csak online térben valósulhatnak majd meg. Az OFF megnyitója április 23-án, este 8 órakor kezdődik: másfél órás online beszélgetés várható, amely során az OFF több szervezőjével és szereplőjével fog beszélgetni Tóth Jakab (aki a Partizán csatornáról lehet ismerős).

A Levegőt! cím József Attila azonos című verséből ered, és elsősorban a fojtogató társadalmi-politika légkörre jelent utalást. „Levegőt! – kiálthatjuk ma is, amikor a megfigyelés globális méreteket ölt, a társadalmi egyenlőtlenségek nagyobbak mint valaha, s mindezekhez új veszély társul: a klímakatasztrófa fenyegető árnyékában a friss levegő egyre kevesebb ember kiváltsága lett” – olvasható az OFF kurátori szövegében.

Az alábbiakban egy szubjektív válogatást közlünk azokról a projektekről, amelyek szerintünk a legérdekesebbek. A teljes lista itt található, illetve az összes kísérőrendezvény itt böngészhető.

1. Hétköznapi hiánycikkek

A művészeti projekt célja, hogy felhívja a figyelmet a mélyszegénységben élők életkörülményeire, nehezségeiket azonban nem a mainstrem médiareprezentáció megszokott keretezésében igyekszik átadni: azaz nem inaktív, beletörődött, apátiába süllyedt embereket mutat be, hanem épp ellenkezőleg, a kényszerhelyzetből eredő emberi találékonyságot és kreativitást.

Résztvevő művészek: Berecz Diána, Bozzai Dániel, Bubla Éva, Jaskó Bálint, Neogrády-Kiss Barnabás, Papp Gergely

2. Rend és képzelet. A Levegőt! és kora

Az OFF címét adó József Attila-vers 1935 novemberében íródott. Ez látszólag a béke és jólét időszaka volt: Európa – s benne Magyarország – kivergődött a nagy gazdasági világválságból, a rend helyreállt. De milyen is volt ez a rend, amelyet a költő „nem ilyennek képzelt”? A kiállítás korabeli dokumentumokon keresztül mutatja be a vers születésének társadalmi-politikai kontextusát, és kortárs képzőművészeti munkák segítségével annak lehetséges 21. századi olvasatait.

Résztvevő művészek: Damir Očko, Daniel Baker, Kristóf Krisztián, Páll Tamás, Szivós Kata – Trapp Dominika – Varga Noémi, Vesna Bukovec

3. ACLIM! Klímaképzelet Ügynökség

Megragadható-e az ökológiai válság helyi jelenségeken keresztül? Milyen tudást képviselhet együtt egy ökológiai hálózatkutató, egy környezetpszichológus és egy képzőművész, és ez miként segíthet a jelenünk és a lehetséges jövőnk megértésében? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre keres válaszokat az xtro realm művészcsoport által megalakított ACLIM! Klímaképzeleti Ügynökség. Az elképzelt ügynökség olyan munkákat és tudományágakon átívelő elméleti anyagokat mutat be, melyek a legégetőbb ökológiai kérdéseket dolgozzák fel.

Résztvevő művészek: Cséfalvay András, Horváth Gideon – Kiss Kata Dóra, Kaszás Tamás, Nagy Csilla, Süveges Rita, Ulbert Ádám, Zilahi Anna

4. HÍRDALCSOKOR

Ha a média nem számol be a vidék valóságáról, másnak kell átvennie ezt a szerepet. A HÍRDALCSOKOR Magyarország gazdag népi, elsősorban népzenei hagyományából merít és különböző generációkhoz tartozó nők tapasztalatain keresztül beszél a vidéki élet kihívásairól. Alicja Rogalska, Londonban élő lengyel képzőművész, Erdődi Katalin kurátor és Annus Réka népdalénekes a Kartali Asszonykórussal dolgoztak együtt a Pest megyei nagyközségben. Közös munkájukban az alkotói folyamat célja a népdalkör repertoárjában szereplő dalok átköltése – újragondolása és aktualizálása – volt úgy, hogy az új szöveg a kórustagok élethelyzetét és mindennapjait, az általuk fontosnak tartott témákat dolgozza fel.