Vinterberg: A „Még egy kört mindenkinek” mentett meg a lányom halála után

Thomas Vinterberg Még egy kört mindenkinek című filmje a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját nyerte el idén. Humoros és szomorú, mély és provokatív film négy gimnáziumi tanárról, megélt kríziseikről, kiutakról (kritikánk itt olvasható). Idának, Vinterberg tizenkilenc évesen elhunyt lányának ajánlva. A dán rendezővel a Sme napilap közölt interjút.

A Még egy kört mindenkinek középonti témája az alkohol. Vinterberg szerint az alkohol a történelem során fontos szerepet játszott, és annyira lenyűgözte őt ez a történet, hogy volt egy pillanat, mikor már-már az alkohol dicséretéről kezdett forgatókönyvet írni. Sokan támadták is a filmet, mivel pozitívan beszél az alkoholfogyasztásról. De a rendező szerint nem olyan provokatív a film, mivel az alkohol lehetséges hatásainak mindkét oldalát bemutatta.

„Inkább amiatt érzek feszültséget, hogy négy fehér férfi történetét meséljük el. Ezt vetik a szememre, és kissé ideges vagyok miatta. De engem nem politikai ágenda vezérel, mikor a filmekről gondolkodom. Az nem inspirál. A kíváncsiság vezet. Nem érdekelt a politikai ágenda akkor sem, amikor A kommunát forgattam és a középkorú nők kríziséről beszéltem benne. Mert az a téma vonzott. A Még egy kört mindenkinek sem azért készítült, mert Dániában sok szó esik az alkoholról, és a téma óriási vitát generál.”

Vinterberg beszél arról is, hogy a fiataloknak túltervezett életükben, épp az miatt, fontos kikapcsolódás az ivás. Ilyenkor hagyni kell őket, hogy kiengedjék a gőzt, majd visszatérjenek újra a szabályok közé. Bár ő kivételnek számít, ugyanis egy utópista gondolatok által uralt kommunában nőtt fel, ahol mindent megengedtek neki, amit csak akart. „Kommunánk hippijei állandóan részegek voltak, így a másik oldalon állok. Nem volt szükségem az alkoholra ahhoz, hogy más legyek. Ellenkezőleg.”

Vinterberg a filmművészetet megreformálni hivatott Dogma 95 kiáltvány egyik aláírója volt. Szerinte a Dogma meztelenre szerette volna vetkőztetni a filmet. Egy cannes-i fesztivál elég volt azonban ahhoz, hogy „a meztelenségből divat legyen. A legszebb ruha vált belőle. Ma már nem forgathatok filmet a Dogma 95 alapján, mert régi ruhát adnék rá. Ez azonban nem zárja ki, hogy újra keresni kezdjem a meztelenséget, hogy ne kíséreljem meg újra a tisztaságot. A Még egy kört mindenkinek felvételét kézi kamerával készítettük, és mindjárt megkapta a Dogmához való visszatérés matricáját. De nem az, a Dogma már a múlté. Már nem felel meg annak a tisztaságnak, amit én keresek.”

Ida, a rendező lánya szerepelt volna a filmben. Így a forgatás a gyászmunka részét is jelentette. „Lehetséges, hogy bizonyos értelemben megmentett. A forgatáson az összes barátom jelen volt. És Ida barátai is, hiszen a Még egy kört mindenkinek az ő iskolájának története. Nagyon sok szeretet vett körül! Átvezettek a legrosszabb időszakon. Még akkor is, ha a legrosszabb mindig megjelent – minden este, mikor kikapcsoltuk a kamerákat, és mindenki hazament. Nálunk hiányzott Ida. Mikor a film a mozikba került, reméltem, hogy ő is megnézte valahonnan.”

Hogy mindez vajon jobban felkészítette őt az életkrízisekre? „Tudom, hogy a krízis során kockáztatni kell. Kételkedni abban, amit automatikusan csinálok, kipróbálni, hogy nem menne-e másképp. Mindegy, hogy a szexuális életről, a munkáról vagy bármi másról van szó, fontos, hogy ne engedjük a stagnálást. Nem szabad elfogadni. Egyszerűen támadni kell ellene. Ragaszkodni kell ahhoz, hogy élek.”