dunszt.sk

kultmag

(Örök)zöld gyerekkönyvek

A személyiségfejlesztés fontos részeként a szűkebb és tágabb környezet ismeretére való nevelés totyogó korban megkezdődik, miközben a gyerekek megtanulják belakni otthonukat. Ennek jegyében a világ működésének szabályai, határai az emberek és élőlények megismerése, valamint a hozzájuk való viszonyulási formák megtanulása során rögzülnek és válnak természetessé. E tanulási folyamatot a gyermekmondókák, énekek, versek és a mesék gazdag világa erősíti. Azonban környezetünk drasztikus változásai, az ember és a természet közötti összhang megbomlása joggal növelték meg az elmúlt években a kimondottan környezettudatos nevelést is célzó gyerekkönyvek szükségességét. Ha a magyar nyelvű kiadványokat nézzük, rendkívül gazdag és sokrétű választékkal találkozhatunk, mely kétségtelenül kiváló segítséget adhat a gyerekek (és velük együtt a felnőttek) tudatos(abb) és felelősségteljes(ebb) természethez való viszonyulásának elősegítéséhez és szemléletük formálásához. Nagyon széles palettát fednek le e könyvek akár a témájukat, a kivitelezésüket és a minőségüket nézzük, akár azt, hogy előállításuk környezetkímélő(bb) módon történt-e. Közös bennük a tájékoztatás és a természet szeretetét, védelmét szolgáló érzékenyítés. Mindezek ellenére e kötetek, ha Lányi András Bevezetés az ökofilozófiába című kötetében (L’Harmattan Kiadó, Budapest, 2020) képviselt nézeteket is szem előtt tartjuk, elsősorban nem a környezetvédelem népszerűsítését célozzák, hanem igyekeznek megmutatni, hogy mi mindent tehetünk az ember és természet közötti összhang újbóli megtalálásáért. Az alábbiakban e gazdag és változatos kiadványokból következik egy újabb merítés az ősszel bemutatott zöldgyerekkönyvek nyomán.

A SzóKiMondóka ökomesék-sorozata többfunkciós könyvekből áll. Egyrészt az olvasóvá nevelés gazdag módszertani megoldásait alkalmazzák a szókártyák, fogalompárosító feladatok a kép és szöveg arányos elrendezésén keresztül, de az utóbbi években a környezettudatos gondolkodásra nevelő gyerekkönyvek egyre szélesedő kínálatában is üde színfoltok. Miller-Ferjentsik Viola interaktív ismeretterjesztő mesekönyvsorozata olyan információk megszerzésében segíti az óvodás és kisiskolás gyerekeket, mint a fák élete, titokzatos tulajdonságaik, hogyan vigyázhatunk rájuk, vagy az emberi test és a Föld „testének” hasonlóságai, vagy a hulladékok fajtái, a hozzájuk való viszonyulásunk ellentmondásai, és az újrahasznosítás lehetőségeinek változatos formái. A fordulatokkal teli történetek példáin keresztül mutat rá a sorozat, mi mindent tehetnek a környezetükért már a legkisebbek is. E könyvek, miközben a fogalmak tudatos elsajátításában segítenek, az élet és az élőlények iránti érzékenyítés révén késztetnek cselekvésre, hiszen a legkisebbek számára is személyessé teszik a hulladékhoz való felelős viszonyulást. A sorozat erőssége, hogy a különféle témák részleteiben való elmélyülés mindig visszavezet az egészben való gondolkodáshoz, hangsúlyozva az összefüggések meglátásának jelentőségét. A Barátom, a fa, a Test és a Nulla hulladék is hasonlóan építkezik. A főszereplő egy óvodáskorú testvérpár: Móna és Marci, akik nemcsak a bennünket körülvevő világ gazdagságát és sokszínűségét tapasztalják meg, hanem annak árnyoldalait is. E történetek kiválóan példázzák, sokféle módon lehet változtatni, javítani, mert a választás lehetőségével nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek is élhetnek már a legapróbb gesztusaik révén is.

A SzóKiMondóka meséi ízig-vérig mai történetek, mai gyerekek meséi, amelyek rámutatnak napjaink égető társadalmi és környezeti kérdéseire. Pl. a nagyon szeretett, életerős játszótéri fát az önkormányzat csupán azért vágatja ki, mert egy új játékot telepítenek a helyére. A mese nem köntörfalaz, kíméletlenül szembesít és érintetté teszi a gyerekeket, akik igyekeznek összefogni a felnőttekkel és megmenteni legalább a többi fát. Ígéretesek a sorozat megjelenésre váró részei is: a Mit együnk?, Vásárlás – újragondolva, Jönni – menni – lélegezni, Használd újra, Növények és fák nélkül. E sorozat kapcsán ki kell emelnünk, újrahasznosított papírra nyomtatták, így e könyvek kevésbé járulnak hozzá a környezetromboláshoz, hiszen ökológiai lábnyomuk kisebb.

Lovranits Júlia könyve kedves rövid mese egy Bodza nevű kislányról és nagymamájáról, valamint arról, hogy miként válnak a természet megfigyelőivé hobbi madarászként, illetve hogyan csapnak fel a fák megmentőivé. A Bajban az öreg tölgy többrétegű mese: egyrészt a szereplők személyiségfejlődését, másrészt a városok zöld felületeinek kiszolgáltatottságát és bonyolult problémáit ábrázolja. Bodza és Vica nagyi beneveznek egy nagyszülő–unoka fotópályázatra, miközben elhatározzák, megmentik az öreg tölgyet.

A mesekönyv Vica nagyi karakterén keresztül kiválóan szemlélteti az állatokat és élőlényeket alig ismerő városi embert, és azt, hogy nem életkor kérdése visszatalálni a természethez, hiszen a szembeszomszéd papagáján túl vannak még a városban madarak, például a zöld küllő, tengelic, harkály, gerle, cinege vagy a dankasirály. Szintén kulcsfigurák Soseérrá Kávé Mancika, a titkárnő és Krumpli Gyula, a városi hivatal vezetője. Az előbbi feladatköre, hogy távol tartsa a városlakókat a város vezetőitől, az utóbbi ugyan jóindulatú, és ő írja ki a természet kincseit megörökíteni célzó fotópályázatot, de fogalma sincs a városa élővilágáról. Nem pusztán mulatságos karakterek ők, hiszen általuk bírálja a mese az értelmetlen bürokráciát, amivel meg kell birkózniuk az élhető környezetre vágyó lakóknak.

A Scolar Kiadónál 2020-ban három remek ismeretterjesztő könyv is megjelent a környezetvédelem népszerűsítése és a gondolatformálás jegyében. Dela Kienle A világ műanyag nélkül és Carola von Kessel Óvjuk a környezetet! kötetei a gyerekek számára is érthetően tárják fel a műanyag kérdéskörének és a környezetszennyezésnek a szövevényes viszonyrendszerét. Alapos és sokrétű könyvek ezek, a gyerekek számára is érthetően mutatják be e témákat, és hogy miért olyan égető változtatni a szokásainkon.

A világ műanyag nélkül tíz év feletti gyerekeknek szól. Szembesít azzal, hogy a műanyag milyen nagy mértékben része az életünknek. Az emberi környezetben szinte nem tudunk olyan helyre tekinteni, ahol ne lenne műanyag. Abszurd módon a műanyag vált természetessé a mai ember számára. A kötet segítségével egy időutazást tehetünk, láthatjuk, hogy az első műanyag felfedezése alig több mint száz éve történt, viszont sok száz évig mérgezi a bolygót, mert nehezen bomlik le. Egy időtálló anyagot sikerült megalkotni, ami ugyan roppant hasznos és sokoldalúan használható, de épp ezért sodorja veszélybe a mai ökoszisztémát, mert mindent ellep és beterít, s ezzel magát az életet, az élhetőséget kockáztatja, holott azért jött létre, hogy azt segítse. A kötet nemcsak tájékoztat, hanem megoldási lehetőségeket, mintákat is kínál a különféle receptektől kezdve a változatos kreatív ötletekig. Rámutat az ellentmondásokra, ezáltal segít(het) kilépni megszokásainkból, melyeknek rabjaivá kényelmesedtünk. Az utolsó oldalpáron egy rövid interjú olvasható egy müncheni családdal, akik teljesen műanyag nélkül igyekeznek élni, e beszélgetés nemcsak izgalmas, hanem személyessé is teheti a kérdést rávilágítva, hogy lehet így is élhető életet élni.

Az Óvjuk a környezetet! a Mit? Miért? Hogyan? sorozat részeként az óvodás korúakat szólítja meg. Az egyes oldalak egy-egy fontos kérdést járnak körül. A legkisebbek számára is érthetően illusztrálják és átfogó képet adnak a környezetvédelem témáiról. A kihajtható fülek segítségével nemcsak sokrétű és élménydús tájékoztatást ad a kötet, hanem egyfajta interaktív olvasásban is részesíti a gyerekeket. A következő kérdéseken vezet végig a könyv: Miért szorul a természet védelemre? Miért olyan fontosak az erdők és tengerek? Hogyan spórolhatunk a vízzel? Honnan van a csapvíz? Mire jó az áram? Hogyan állítják elő az áramot? Milyen a környezetbarát áram? Milyen járművek szennyezik a levegőt? Hol érzik jól magukat a vadon élő állatok? Milyen veszélyek fenyegetik az állatokat? Miért válogatjuk külön a szemetet? Mi történik a szeméttel? Végezetül pedig az utolsó oldalpáron található: Én mit tudok tenni a környezetért? Beszállhatok én is? kérdésekkel tettekre bátorítja a gyerekeket, megmutatva, hogy mindnyájan, így a gyerekek is tehetnek/tegyenek a környezetünkért.

A Scolar Kiadó Nagytotál sorozatában megjelent Megmenthetjük-e a Földet? leginkább a középiskolásokat és a felnőtt olvasókat szólítja meg. Az egyes szövegrészek eltérő betűméretén és a kiemelésein keresztül kiütközik a klímaválságról megszerezhető ismeretek rétegzettsége. A fontosabb szövegek nagybetűsek, így gyorsabban megtalálhatók, a kisebb mérettel szedett sorok pedig a továbbgondolásra érdemes részeket jelölik. A könyv vizuális elrendezése innovatív és provokatív. Dilemmák, kérdések sokaságával és a nézőpontok ütköztetésével szembesít, összefüggések sokasága révén tárja elénk az antropocén kor és a klímaválság kezdeteit, okait, folyamatait és lehetséges jövőbeli történéseit, ezzel kikerülhetetlenül döntésre is sarkallva az olvasót.

Loll Kirby és Adelina Lirius Mi mentjük meg a Földet! című képeskönyve egy igazi pezsgő könyv. Tizenkét gyereket szólaltat meg/mutat be a világ legtávolabbi tájairól. Gyerekek, akik klímaaktivisták különböző célokkal, de összeköti őket az élhető világ utáni vágy és a környezetvédelem. Küzdenek a globális újrafásításért, a levegőszennyezés ellen, az óceánokat ellepő egyszerhasználatos műanyagok használatának megfékezéséért, a pusztulás szélére sodródott mangroveerdők visszatelepítéséért, az állatok védelméért, hulladékcsökkentésért, újrahasznosításért és a méhek megmentéséért. Tulajdonképpen mindenikük a környezettudatosabb életért küzd. Közös bennük az elszántság, a tenni akarás, a hit, és hogy fel sem merül, túl „kicsik” és kevesek a hét, kilenc, tizenvalahány évükkel ahhoz, hogy tegyenek a természetért.

E kötet igazából nem is azért fontos, mert különleges személyiségeket mutat be, hanem azért, mert szembesíti a (gyerek)olvasót azzal, hogy a legapróbbakként is sokat tehetünk a környezetünkért és magunkért. Ennek jegyében Hartmann Johanna előszava és a könyv képi világát megteremtő Adelina Lirius rajzai is rendkívül személyesek, amit az élet szeretete és tisztelete itat át. Rávilágítanak arra, hogy a környezetünk védelme lehet jó móka, játék, hiszen minden apró lépés számít, összekovácsol, lehetőséget adhat harmóniában élni a természettel és egymással.

A Micsoda idő! kilóg a klímaváltozást bemutató ismeretterjesztő gyerekkönyvek közül. Nemcsak magát a jelenséget szemlélteti a folyamataival, ok-okozati összefüggéseivel együtt, hanem az embernek e témához kapcsolódó viszonyulását, dilemmáit, szorongását, önáltató illúzióit, látszatintézkedéseit és tévedéseit is. Alaposan járja körül és egységében mutatja meg e kérdéseket a két gyerekfőszereplő, Lotti és Gáspár, illetve világunk láthatatlan résztvevőit is képviselő Klíma Tündér és Fosszilis Manó segítségével. A kötet vizuális és szövegvilágát nézve egyaránt remek családi könyv. A képeken és a szereplőkön keresztül megszólítja a legkisebbeket, rámutatva a környezetünket érintő problémákra, a nagyobb gyerekek választ kaphatnak olyan korábbi kérdéseikre, mint „mit jelent a fehér karácsony?”, láthatják bolygónk működésének mozgató tényezőit, a klíma változásának miértjeit, az emberek életmódjának és tetteinek a következményeit. A felnőttek számára szintén roppant hasznos és ajánlott e könyv közös családi olvasása, hiszen számos olyan információt tartalmazhat, amivel fontos szembenéznünk. De a tájékoztatáson túl segíthet felszámolni vagy legalább mérsékelni a felnőttek berögzött rossz szokásait, amelyekkel szennyezik a környezetet, illetve támpontokat és mintát adhat a család számára, hogy felelősséget vállalva, közösen, egy csapatként tehessenek egy jobb holnapért.

Gévai Csilla pompás Nagyon zöld könyvének folytatásaként ősszel jelent meg a Nagyon kék könyv, ami ezúttal a vizek csodákkal teli világát mutatja be. A szerző rajzainak is köszönhetően játékosan, sok humorral, de lényegre törően vezet el a víz lehetséges megjelenési idejétől Magyarország napjainkban tapasztalható vízrajzi sajátosságaihoz, bemutatja, hogy a víz nemcsak egyik forrása, hanem közege az életnek. A kötet remekül ötvözi az ismeretterjesztő és a mesekönyvek sajátosságait, tizenhét fejezetben, mintha hullámtesteken keresztül követik egymást a napra kész tudományos ismeretek. S hogy eközben a legkisebbek érdeklődését is felkeltse és fenntartsa, vízitündérek, vízimanók, lidércek és mindenféle meselények lakják be és telítik élettel a Nagyon kék könyvet, akik a víz mellett a legmeglepőbb helyeken is előbukkannak. Mindezeknek köszönhetően egy nagyon szerethető és személyes könyv Gévai Csilláé, ami sok-sok örömöt, meglepetést tartogat. Olvasni e könyvet olyan, mint a nyári melegben egy simogató csobbanás egy azúrkék vízű tóban vagy folyóban, ami mosolyt, nevetést és örömöt fakaszt, de egyben éberségre, óvatosságra és tudatosságra tanít. Hiszen csak úgy lehetünk ezután is részesei ennek az élménynek, ha tiszteljük a vizet, ha megismerjük megannyi rejtélyével együtt, és ha óvjuk, mert így nemcsak a környezetünk élővilágáért, hanem a saját jövőnkért is tehetünk.

Az Ég a házunk egy mai család története, és nem túlzás azt mondani, hogy bizonyos értelemben mindannyiunk családjának története is. Egy kétgyermekes svéd család hangját halljuk megszólalni, az édesanyát, aki világhírű operaénekes, de itt elsősorban egy mai édesanya, az apa hangját, aki a családjának fáradhatatlan támasza, és a két kamasz lányukét, Gretaét és Bertáét, akik korunk társadalmának és a generációjuk örökségének sok-sok terhét hordozzák. Greta Thunberg nevét az elmúlt két évben sokan megismerték. Az Ég a házunk a Thunberg–Ernman család naplószerű kötete, bejegyzéseik révén szembenézhetünk – és nem félre – korunk és a jóléti társadalmak számos kihívásával, problémájával és feladatával. A mai ember legnagyobb ellensége pont az önnön kényelmére és a (túl)fogyasztásra berendezkedett életmódja. S ha van bátorságunk túllépni a számos összeesküvés-elméleten, láthatjuk, mi minden összeköt velük. Gréta és Berta szülei annak a generációnak a tagjai, akik még sokat tehet(nének)nek a klímakatasztrófa megfékezéséért, illetve ők azok, akiknek nemcsak a környezet védelméért kell megvívniuk magányos harcukat a társadalommal, hanem gyermekeikért is, a lányok pedig saját útjukat és lehetőségeiket keresve igyekeznek küzdeni az élhető jövőért.

Az Ég a házunk egy kikerülhetetlen könyv, amiben minden szülőnek érdemes lenne elmélyedni, mert általa azt is megtapasztalhatnánk, hogy nem vagyunk egyedül. Nem álnok vagy csalfa reményt akar e könyv és szerzői gerjeszteni bennünk, hanem azt, hogy cselekedjünk. Egy megrendítő hasonlaton keresztül arra sarkall, hogy pattanjunk fel az ünnepien megterített asztaltól, rohanjunk ki az égő házból, hívjunk segítséget, mentsük, ami menthető, hívjuk a tűzoltókat, mentőket. Vagy egy másik erős hasonlattal élve: a kikerülhetetlenül fal felé száguldó autóban sem azon kellene civakodjunk, ki milyen zenét szeretne hallgatni, hanem lassítsunk, térjünk le, álljunk meg, változtassunk!

Boldizsár Ildikó Mesék a csodakertről című mesegyűjteménye a népi bölcsesség kifogyhatatlan ősi erején keresztül segít visszatalálni a gyökerekhez, a régen elfelejtett harmóniához a természettel és az élővilággal. A világ legkülönbözőbb népeitől származó népmesék emlékeztetnek arra, hogy volt idő, amikor az ember összhangban tudott élni a természettel, nem mindig akarta azt uralni és kizsákmányolni, ez a tudás kopott ki belőlünk, és ezt kellene újra megtanuljuk. E mesegyűjteményben újra életre kelnek azok a mesehősök, akik a világ teljességét tisztelik, és arra törekszenek, hogy szót értsenek a természeti elemekkel, hogy apró jelekből is megértsék őket, és csak annyit vegyenek el a természettől, amennyit vissza is tudnak adni. E harmónia tapasztalható meg bennük, ami egyben egy erőteljes ökológiai szemléletet tükröző viszonyrendszert is körvonalaz, hiszen minden nép mesekincsében meghatározó a világ egységében való gondolkodás, az ember felelőssége e harmónia megőrzésében, illetve annak tudása, hogy mire is lenne szükségünk az egyensúly újbóli helyreállításához. A világ mesekincstárából e merítés is ezt az ívet követi az öt tematikus blokkba rendezett meséken keresztül, hiszen az Amikor még rendben mentek a dolgoktól, Az ember és állat szövetségén, a Mit kapott az ember az állatoktól? és A megbomlott egyensúlyon keresztül jutunk el legvégül az És ahogy újra rendben mehetne… című fejezetig, ami irányt mutat az olvasók számára. A teremtett világ iránti felelősségre szólít tehát e kötet, de nemcsak a benne szereplő 56 mesén keresztül, hanem az FSC védjeggyel is, ami egyben hitelesebbé is teszi e könyv készítőinek környezettudatosító szándékát és vállalását.

A környezettudatos nevelés szempontjából szintén igazi különlegesség a Manó Kiadó több könyve is. Az Our Planet – Bolygónk csodái nagyformátumú képeskönyvaz Our Planet című dokumentumfilmsorozat után jelent meg gyerekek számára. Gazdag és látványos képanyagon keresztül tárja elénk a Föld legtávolabbi régióinak elővilágát. A David Attenborough előszavával megjelent kötet a gyerekek és rajtuk keresztül a családok számára mutatja be bolygónk különféle térségeit és azok jellegzetes lakóit, s hogy élővilágaik milyen sok szálon kapcsolódnak egymáshoz. Az ökoszisztéma meghatározó részei a jéggel borított területek, az őserdők, a sivatagok, a puszták vidékei, az erdőségek és az óceánok világa. Bármelyikük sérülése a többi terület élővilágának sebezhetőségét vonja maga után. Bemutatásuk közben tanácsokkal lát el a kötet, mindennapjainkban min kellene változtatnunk annak érdekében, hogy enyhíthessünk a Föld kibillent egyensúlyának következményein. Mindezek tükrében a kötet hatalmas erénye, hogy dinamikus objektívváltásain keresztül éberségre int, tisztelni és figyelni tanít, hogy vegyük észre természeti környezetünk legapróbb részleteit és a nagy összefüggéseit egyaránt.

Nagy öröm, hogy a Manó kiadónak köszönhetően magyarul is megjelenhettek a világ számos országát meghódító Piotre Socha és Wojciech Grajkowski szerzőpáros lenyűgöző képeskönyvei, a Méhek és a Fák. Kivételes lebilincselő kötetek ezek, hiszen remekül ötvözik az ismeretterjesztő kötetek alapos és körültekintő tájékoztatást ellátó funkcióit az illusztrációk, mint egy-egy műalkotás, rendkívül izgalmas és kivételes képi világot teremtő gesztusaival. S hogy miért éppen a fák és a méhek? Mert a fák a világ legnagyobb és leghosszabb ideig élő teremtményei, a méhek pedig az élővilág apró, mégis nehezen kikerülhető kulcsfiguráiként szorgalmasan járják a virágokat, fákat, növényeket, és beporozzák azokat, amivel az élet folytatását biztosítják. A szerzőpáros e két könyvben a legnagyobb és az egyik legkisebb élőlényen keresztül mutatja be a természetnek az erejét és magának az életnek a csodáját. A fák és a méhek számos titok és rejtély hordozói, a megújulás és megújítás bajnokai, akik kétségtelenül az ember számára és a Föld élővilága szempontjából kulcsszereplők. Socha képi világa rendkívül sokrétű, időnként a humor és irónia eszköztárát is alkalmazza, olykor pedig különböző archaikus, ősi szimbólumok, alakzatok és formák beékelésén keresztül ábrázol, de mindvégig hitelesen jeleníti meg a fákat és a méheket, illetve az őket körülvevő világ összetettségét.

E két kötet rámutat, hogy a fák és méhek mellettünk és körülöttünk élnek, és mégis mennyi mindent nem tudunk még róluk: a fák nemcsak a saját, hanem a mi, őseink és egyáltalán a Föld sok-sok titkának az őrzői, a méhek pedig azon kívül, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy teremni tudjanak a fák és növények, melyeknek virágait meglátogatták, olyan csodás gyógyító erejű, időtálló anyagnak az előállítói, mint például a méz, amit ősidők óta napjainkig szakrális tisztelet övez. E képeskönyvek kiválóan mutatják be a fák és méhek felépítését, részeiknek, életciklusaiknak, környezetüknek a sajátosságait, s hogy hiányuk hova vezet(het), és mennyire nehezen lehetne őket pótolni, ha egyáltalán lehetséges. De viszontlát(at)juk őket különböző ősi népek és kultúrák mítoszainak és mondáinak kiemelt szereplőiként is, akik szentnek tartották őket és isteni erőt tulajdonítottak nekik, hiszen a méz és a fa a legnemesebb anyagok egyike, melyek végigkísérik az életünket a születésünktől a halálunkig. Ugyanakkor felbukkannak a mai világ különböző népeinek a szemszögéből is.

Kihagyhatatlanok a 2017-ben létrejött Csirimojó Kiadó könyvei. Nemcsak közelhozzák a gyerekekhez az állat- és növényvilágot, az élővilág tiszteletére, szeretetére tanítanak, hanem elfogadásra és környezettudatosságra is nevelnek. Andrea Gregušová nagysikerű Gréta (2018) című meséje például a kisgyerekek figyelmét az óceánok szennyezettségére irányította, miközben az összefogást hangsúlyozva alternatívákat mutatott arra, hogy mi mindent tehetünk mi is.

A kiadó másik meghatározó kiadványa Az egérke encikopédiája. Nagyméretű képeskönyv, ami a szárazföld változatos helyszíneire kalauzolja el a gyerekeket, megmutatva a föld alatt élő állatok számunkra láthatatlan világát, az erdők sokszínűségét és élővilágának sokszoros összefonódásait, egy halastó lakóinak nyüzsgő környezetét és a kertet mint a városi ember teremtette zöldövezetet. Az egérke enciklopédiája szemléletmódját egyrészt az teszi egyedülállóvá, hogy az élővilág legkisebbei közül emel ki egyet, teszi főszereplővé, az ő szemszögén keresztül láthatjuk az élővilág gazdagságát, miközben a legváltozatosabb helyeken vezet végig bennünket, másrészt azért is, mert a könyvnek készült egy számítógépes/mobilalkalmazása is, amivel egyrészt a kötet több irányból és felületen is elérhetővé vált, átlépve ezzel a papíralapú könyv határain, és kiaknázva a virtuális tér adta lehetőségeket.

Szintén rendhagyó a nagyobb gyerekeknek és felnőtteknek készült képregényszerű Bámulatos robotexpedíció. Könnyed és sok humorral fűszerezett leírása ez a két robot főszereplő Falon túlra tett látogatásának, melynek célja, hogy megtalálják fajuk eredetét. Rábukkannak ugyan az emberi civilizáció régmúlt időkből maradt nyomaira is, amit teljességgel félreértelmeznek, viszont nemcsak elgondolkodtató képet körvonalaznak a lehetséges jövőről, hanem nagyon is emberi hangon és emberi érzésekkel szólalnak meg.

A Hogyan alszanak az állatok? ugyancsak kivételes könyv. Az oldalpárok lenyűgöző illusztrációk kíséretében a pelikántól kezdve a papagájhalon, poszméhen, tengeri vidrán, mogyorós pelén, zsiráfon át a sarlós fecskéig, tizenhat állat legintimebb pillanatába, az alvás meghittségébe és az állatok álmai közé vezetik el az olvasót. Túlmutat az ismeretterjesztésen. A közelségnek abba a lágyságába, melegébe, illatába és szuszogásának hangfoszlányaiba avatja be a gyerek és felnőtt olvasót, amit csak a hozzánk legközelebb állóktól tapasztalhatunk meg. Felemelő élmény, hogy e könyvnek köszönhetően a távoli és közelünkben élő állatok meghitt pillanatainak is részeseivé válhatunk, amivel bizonyos értelemben alázatra, a másik/mások tiszteletére is tanít a könyv, valamint arra, hogy miként figyeljük meg az állatokat úgy, hogy mégse zavarjuk meg őket.

Az (Örök)zöld gyerekkönyvek első része itt olvasható

Miller-Ferjentsik Viola: Barátom, a fa. Szókimondó Ökomesék sorozat. SzóKiMondóka, Budapest, 2019
Miller-Ferjentsik Viola: Test. Szókimondó Ökomesék sorozat. SzóKiMondóka, Budapest, 2019
Miller-Ferjentsik Viola: Nulla hulladék. Szókimondó Ökomesék sorozat. SzóKiMondóka, Budapest, 2019
Lovranits Júlia Villő: Bodza, a természetmentő 1.Bajban az öreg tölgy. Könyvmolyképző Kiadó, Szeged, 2019
Dela Kienle: A világ műanyag nélkül. Scolar Kiadó, Budapest, 2020
Carola von Kessel: Óvjuk a környezetet! Scolar Kiadó, Budapest, 2020
Alice Bell: Megmenthetjük-e a Földet? – Bevezetés a XXI. századhoz. Scolar Kiadó, Budapest, 2020
Loll Kirby – Adelina Lirius: Mi mentjük meg a Földet!Kövesd a gyerekek példáját, és tégy te is a klímaváltozás ellen! Babilon Kiadó, Budapest, 2020
Laura Ertimo – Mari Ahokoivu: Micsoda idő! – Miért változik a klíma? Cicero, Budapest, 2020
Gávai Csilla: Nagyon kék könyvMindent a vízről. Corvina, Budapest, 2020
Greta Thunberg: Ég a házunk. Corvina, Budapest, 2019
Boldizsár Ildikó: Mesék a csodakertről – az egyetlen Földért. Magvető, Budapest, 2019
Matt Whyman: Our Planet – Bolygónk csodái. Manó Könyvek, Budapest, 2020
Piotr Socha – Wojciech Grajkowski: Méhek. Manó Könyvek, Budapest, 2018
Piotr Socha – Wojciech Grajkowski: Fák. Manó Könyvek, Budapest, 2020
Tereza Vostradovská: Egérke enciklopédiája. Csirimojó, Budapest, 2018
Taťána Rubášová – Jindřich Janíček: Bámulatos Robotexpedíció. Csirimojó, Budapest, 2018
Jiří Dvořák – Marie Štumpfová: Hogyan alszanak az állatok? Csirimojó, Budapest, 2020

Ha tetszik, amit csinálunk, kérünk, szállj be a finanszírozásunkba, akár csak havi pár euróval!

Támogass minket