A békés egymás mellett élés farkastörvényén innen és túl

A környezettudatos nevelés összetettségét és kiemelt fontosságát nemcsak az utóbbi években megjelent természetközeli gyerekkönyvek gazdagsága jelzi, hanem e témát tulajdonképpen a gyerekirodalom majd minden műfajában megszólaltató könyvek sokasága is mutatja. E sorok írójaként be kell látnom, képtelenség lenne minden, e témakörben érintett kiadványt bemutatnom vagy akár maradéktalanul felsorolni. Viszont felettébb örömteli a gazdag kínálatból meríteni. Ezeknek a könyveknek a jelentősége a ma felnővő gyerekek és családjaik szemléletformálásban meghatározó. Segíthetnek, hogy a családok alapvető igényévé váljon az élhető jelenért és jövőért való felelősségvállalás és a környezetünk aktív védelme.

Vitathatatlanul fontos a természet, a növények, az állatok, a magunk megismerése, hogy kinek hol lehet/van a helye a természet rendje szerint, vagy éppen ki hogyan működik. Az e tapasztalatból fakadó elfogadás segíthet tisztelni az élővilágot, mint ahogy alapot is teremthet a vágy kialakulásához, hogy megóvjuk őket és megtanuljunk együtt élni velük. Kertész Erzsi Állat KávéZoo és Állati vállalat. VirágZoo című mesekönyveiben e benyomások a maguk összetettségében sok-sok humorral fűszerezve kapnak hangot, miközben a két, egymást kiegészítő antilop főszereplő, Antika és Lopez sok-sok kaland közepette ismerik meg a dzsungel vagy az erdő többi állatait. Lopez az Állat vállalat elején például így összegzi a kérdéskör savát-borsát: „a szíve mélyén minden állat egyforma. Ha egyet ismersz, ismered az összeset” (6.). A két vállalkozó szellemű antilop e tudással felvértezve és a korábban a dzsungelben létrehozott, majd megsemmisült, méltán népszerű kávézójuk tapasztalata után egy olyan paradicsomi erdőt kíván létrehozni, ahol a dzsungel törvényeit figyelmen kívül hagyva a tápláléklánc összes képviselője békében és boldogságban élhet egymással. Terveik szerint Tomátóban „a békés egymás mellett élés farkastörvénye működik” (23.) majd, és biztosított lesz a „Nagy Közös Boldogság”. Állatbarát vállalkozásuk azonban a kávézójukhoz hasonlóan szellemes, de kudarcra ítélt kísérletnek bizonyul, újfent szembesülhetünk azzal, hogy a természet rendjét nem túl szerencsés átformálni.

Balázs Imre József MadárÁBÉCÉje verseskönyv és madárhatározó egyben. Lenyűgöző látványvilágot teremtve játszi könnyedséggel mutatja be a szűkebb kelet-közép-európai környezetünk jellegzetes madarait, de távolibb, egzotikusabb vidékek őshonos madaraiból is egyet-egyet. Széles spektrumot ölel fel az itt megjelenő madarak sora, vannak közöttük erdei, vízi és városi környezetben előforduló madárfajok. A kötet segít felfedezni vagy felidézni a saját és a tágabb környezetük élővilágának sokszínűségét. De e kiváló természetbúvár verseskönyv nem csak nekünk, hanem rólunk is szól, miközben felmerül a kérdés, képesek vagyunk-e észrevenni a körülöttünk levő élőlényeket/madarakat, akikkel lépten nyomon találkozunk? Balázs Imre József versgyűjteményében olyan madárfajták szerepelnek, amelyek közül többen nap mint nap előfordulnak körülöttünk és mellettünk a városi kertekben, a fákon, az utcákon, a házak között, a parkokban, a folyók és a patakok környékén, vagy csak egyszerűen az ablakaink előtt, alatt. Miért jó meglátni és felismerni őket? A MadárÁBÉCÉ a konkrét madárfajok ábrázolásán keresztül mintát mutat és érzékenyít. Az ábrázolt madárfajok titkaiba való beavatáson keresztül segít edzeni és gyakorolni az éberségünket. A kötet verseiben gyakran ötvöződik vagy épp felcserélődik a madarak és az emberek nézőpontja. A madarakat figyelhetjük meg, de közben a madarak tükröt tartanak nekünk, általuk más nézőpontokból tekinthetünk vissza önmagunkra és általában az emberre. Szembesít a városi környezet mint élettér gazdagságával, illetve megmutatja, milyen sokféle figyelemmel lehetünk résen környezetünk, a természet és a körülöttünk levő élővilág sokszínűségének megtapasztalásakor. Ezért nem csak a madarak, hanem a figyelem ábécéje is e könyv. Apránként, lépésről-lépésre, betűről-betűre tanít megismerni a környezetünket és megtalálni benne a saját helyünket. Elfogadni, hogy nem csak a sajátunk az élettér, amiben létezünk, hanem mindazoké az élőlényeké, akikkel osztozunk rajta, miáltal a környezetünkben megtapasztalható teljesség csakis az élővilággal együtt, az állatok és növények megóvása révén lehetséges.

Simon Réka Zsuzsanna Kricckracc kapitány és a gránátalmiak című estimesefűzére Kricckracc Kapitány, Borsika néni és cicáik, a rakoncátlan, örök kíváncsi Pipacs és a megfontolt Kávé kalandjainak mesélése közepette szintén ráirányítja a figyelmünket a környezetszennyezés elhatalmasodó problémakörére: az óceánok élővilágának az életterét az ember által elszórt szemét telíti és ellehetetleníti az életet. Kricckracc kapitány és Borsika néni, miután hajóskapitányként beutazták a világot, véglegesen Gránátalma szigeténél vetnek horgonyt, ahol a fő feladatuk a szigetek élővilágának a védelme lesz. A kötet ugyan nem mélyed el a környezetvédelem kérdéskörének feltárásában, viszont érzékenyíti és a természet iránti felelős gondolkodásra serkenti az olvasót az olyan aggasztó valós képeknek a mesébe illesztésével, mint az óceánból kimentett cserepes teknős, akinek az orrába műanyag szívószál fúródott. Ránk bízza, hogy gondoljuk tovább és beszéljük meg, mire is kell vigyáznunk, mi mindenen kell változtatnunk, mit tehetünk a környezetünkért, a természetért és ezáltal az élhető jövőnkért, hiszen mindnyájan felelősek vagyunk a közvetlen és távoli környezetünkért egyaránt.

Gryllus Vilmos két rövid történetet tartalmazó Vízcseppmesék című kötete a körforgást, az élet ciklusainak természetességét mutatja be óvodások számára. Tulajdonképpen a vízcsepp átváltozástörténetein keresztül a világ legtávolabbi és legapróbb részecskéinek elválaszthatatlan összetartozására irányítja a figyelmünket. Hogyan lesz a legkisebből a legnagyobb? És fordítva. A mese érzékletesen vezet végig a forrástól a patakon, a folyón, a tengeren keresztül a felhőkig, hogy aztán onnan újra útjára indulhasson az életet adó vízcsepp a hegyek ormain keresztül a barlangok mélyén és a forrásokon át az óceánok irányába.

A Kirándulós dalok viszont a dalon és a versen keresztül a nyelv és a zene változatos eszköztárának segítségével szólaltatja meg az erdők, mezők, vizek, városok, illetve a kertek élővilágát, állatait és növényeit. A kötet látványvilága szintén ezt a dinamizmust és rendkívüli gazdagságot adja vissza Timkó Bíbor kiváló illusztrációinak köszönhetően. Velük együtt hallhatjuk az erdő látogatójának, a szemlélődő kirándulónak az érzéseit, benyomásait, miközben az fokozatosan felfedezi az erdő és egyáltalán az emberi környezet gazdag élővilágának sok-sok kincsét és titkát. Gryllus Vilmos kirándulós dalai rendkívül fontosak a környezettudatos nevelés szempontjából. A népdalok letisztult egyszerűségét és teljességét is megidézve nemcsak a természettel kapcsolatos ismeretekkel vértezi fel az óvodásokat, kisiskolásokat és velük együtt a szüleiket, hanem játékosan és végtelen könnyedséggel, humorral, szeretettel, megértéssel és türelemmel tanít meglátni, meghallani, felfedezni és megszeretni a bennünket körülvevő élővilágot. Kiemelt szerepet kap ebben a ritmus, amivel egyrészt a bemutatja az állatok mozgását, mindennapi pillanataiknak és történéseiknek tempójába avat be, másrészről pedig az olvasót és a dalok hallgatóságát is mozgásba hozza.

A Mimo és Csipek eddig megjelent öt részének főszereplője a két barát, a padlizsánkék és a kanárisárga mesefigura, akik kifogyhatatlan kíváncsisággal és bátorsággal felvértezve öko-kalandorokként fedezik fel az erdők, vizek és a város működését és élővilágát. A Kincskereső küldetés című kötetben Mimo és Csipek megilletődve lelnek rá a természet kincseire: a természetes erdőre, az öreg, odvas fára, a kidőlt, korhadó fatörzsre és a tiszta, természetes vízre. Az Ezt megúsztuk című mesekönyvben például a víz útját barangolják be a föld alatt a barlangok cseppkövekkel csipkézett mesébe illő világától, a vízeséseken át a tavak, folyók és patakok meglepetésekkel teli vidékéig. A feledhetetlen kalandok közepette a vízparti kirándulásuk során nem marad el a kacsázás, a sátrazás, a tűzrakóhely rögtönzött építése, a madarak és a vízparti élővilág megfigyelése. A hegyek felől közelgő vihar idején megtanulják kiszámolni, hogy az milyen messze van épp tőlük a villám villanása és a hallható mennydörgés között eltelt idő alapján. Majd a Mimo és Csipek az erdőben című kötetben szintén feltűnő szeméthalmazok után újból szembesülnek azzal, hogy az áradás mennyi szemetet ragad magával beterítve a patakok, folyók és tavak felületét, amit ha nem szednének össze a barátaikkal gondosan és szelektíven átválogatva, akkor veszélybe kerülnének a vízpartok lakói.

A sorozat nem csak a természeti környezetet járja be. A Születésnap újratöltve című kötet például a meseszereplők segítségével a gyerekeket az energia lehetséges forrásaihoz kalauzolja el. Bemutatva, hogy a városi ember által megszokott, mindent behálózó, „természetesnek” tartott villamos áram honnan is származik, hol és hogyan jön létre, miként jut el a lakásokba, hogy működik, mi mindenre kell(ene) vigyáznunk, és mi történik akkor, ha valamiért túlterhelődik a rendszer, és áram nélkül maradnak a városok és az emberek. A Mimo és Csipek sorozat elsősorban a jövő felnőttjeinek szól, akiket játékosan és a mesék világán keresztül segít tájékozódni a természetben és az ember által teremtett környezetben. Nem köntörfalaz, miközben a világunk sebezhetőségével szembesít. A meseszereplőkön keresztül kimondja, mi mindenre kellene vigyáznunk, és miért fontos mindez. Az egyes mesék végén található interaktív, tudásösszegző feladatok, kérdések és a kötetek végén található foglalkoztató füzetkék összefoglaló játékos feladványai felelősségteljes gondolkodásra serkentve aktiválják a legkisebbeket, akik ezeken keresztül egyfajta jártasságra is szert tehetnek zöld témákban. Itt fontos megjegyezni, hogy a Mimo és Csipek sorozat mögött az Európalánta Egyesület lassan egy évtizede létrehozott, gyerekeknek szóló élményközpontú környezetnevelési programja áll, ami játékosan és sokoldalú rendezvénysorozatokon keresztül vezeti rá a kisgyerekes családokat a tudatos természetjárásra, az állat- és növényvilág megismerésére és a természetnek mint értéknek a megőrzésére.

A környezettudatos nevelés szempontjából többször szóba kerülnek azok a gyerekkönyvek is, amelyek a témájuk alapján ugyan nem kimondottan tartoznak e témakörbe, viszont bemutatják a növény- és az állatvilág számos faját, tulajdonságait vagy egy-egy történetüket. E kötetek közé illeszkedik a Ringató-mesék sorozatból például a Borsi a kertben című mesekönyv is, amelyben Vica, a zenész kislány és Borsi nevű tacskója a kerttel és a közvetlen környezetükkel ismerkedik. A kislány nézőpontját kiegészíti a kiskutyájáé, ami egyben új perspektívákat nyit a környezetük többoldalú felfedezésére. Bóklászásuk közben többek között olyan ismert gyógynövényt találnak, mint a martilapu, lándzsás útifű, körömvirág és a csalán, megtanulják, mi mire jó, és közben milyen növényeket érdemes elkerülni, betekintenek a tavaszi kerti munkák sorába, kipróbálják, hogyan kell ültetni, megtudják, mit kell tenni és hova kell fordulni, ha sérült állatot találnak, így például a könyvben egy sérült fekete rigó mentése is elővillan.

A Nézz madárnak! az apró termetű madarak szemszögén keresztül egy kis csuszka története révén vezet el bennünket az erdő lombja közé. Megragadó, ahogy a csuszkafészek puha melegében világra jött kismadár számára kitágul a világ, ahogy megtanul a kéregbe kapaszkodva közlekedni a fa törzsén, átrepülni más fákra és a távolabbi helyekre, ahogy találkozik a környékbeli madarakkal és állatokkal. Miközben barátságot köt egy zöldikével és egy mókussal, megtanulja többek között, kik jelentenek számára veszélyt, amikor előbukkan a karvaly, máskor a héja vagy a fülesbagoly vagy épp a kánya. A seregély sem bizonyul kellemes figurának, találkozik léprigóval, varjúval, jégmadárral, őzzel és egy vaddisznó családdal, de felvillan a búbosbanka, feketerigó, egerészölyv, uhu, vörösbegy alakja is. Roppant fontos a kötet által kínált perspektíva, ahogy leleplezi, látható teszi és közel hozza az olvasóhoz a kis csuszkafióka és barátainak történetein keresztül a természetet. A csuszka, zöldike, mókus, őz és vadmalac egymásra találása és barátsága ugyan meseszerű, számos példát juttathat eszünkbe arról, amikor a különféle fajok egyedei segítenek egymásnak vagy éppen szoros kötődések alakulnak ki közöttük. A kötet hiteles képet nyújt a madarak világáról, annak az apró tévedésnek az ellenére is, miszerint az énekesmadarak illatok útján lennének képesek tájékozódni, ahogy teszi ezt Csemi, a csuszkafióka és zöldike barátja, Reni, amikor illatok segítségével találnak ízletes falatokra, mivel ez nem jellemző rájuk. De nagy hiba lenne ezen fennakadni, mert egy rendkívül értékes és élményekkel teli könyv kalauzolja el a legkisebbeket a parkok, erdők közé, felfedve apró lakóiknak csodákkal teli világát.

A Hová bújt a süni? Panka és az évszakok óvodásoknak szól. Az évszakok változása közben követhetjük Panka és anyukája sétáit, melyek során a kislány felfedezi a világot, az apró növényeket és állatokat. Sokszor egy-egy apró nyomot olvasnak el közösen és értelmeznek. Így kerül a figyelem középpontjába a pitypang, nefelejcs, hóvirág, gesztenye, a giliszta, a csigák, a sünik, a vakond, a madarak. Teljesen hétköznapi pillanatokat ragad meg a könyv, amelyek minden kisgyereknek és a szülőnek ismerősek, a közös esti olvasás során felidézhetik és megbeszélhetik saját közös felfedezéseiket. A legkisebbeket tanítja figyelni a részletekre, ami kétségtelenül a környezettudatos nevelés alapja. A kötet érveket és magyarázatokat kínál az egyes jelenségekre, amelyekkel tovább erősíti az érdeklődést. Ugyan egy apró tévedés is marad a magyarázatok között, hiszen esőzéskor a giliszták nem azért bújnak elő a földből, mert szeretik a vizet, de több lényeges tényt is tisztáz, mint például azt is, miért káros a vízi madarakat etetni kenyérfélékkel, amit a vízpartokon még mindig sokan kellemes családi programnak tekintenek.

A környezettudatos szemlélet egyik legkiemelkedőbb képviselője és harcosa Greta Thunberg. A jövőnk most kezdődik olvasmányos és közérthető módon mutatja be a gyerekek számára a svéd klímaharcos lány történetét, harcát. Közvetlen közelről enged bepillantani Greta vívódásai közé, miközben fogalmakat és tényeket tisztáz, objektív hangon vezet körbe napjaink kritikus ökológiai kérdésein. Felvillantja az égető veszélyeket és nehézségeket, irányt mutat, hiszen ötleteket és mintákat is kínál, hogy tudjunk változtatni a mindennapi berögzött szokásokon. A fiatalokhoz szól, hogy legyen bátorságuk felszólalni és cselekedni a közös élhető jövő érdekében. Ezek nem megvalósíthatatlan javaslatok, a legtöbb apró figyelmesség, aminek mégis hosszú távú, súlyos, de napjainkban is már jócskán érezhető következménye van a Földünk életfeltételeinek alakulását nézve. A jövőnk most kezdődik érthetően szemlélteti, nem késlekedhetünk, és nincs már idő a tényeken borzongani, nem várhatjuk másoktól a megmentést, hanem össze kell fogni a családoknak, a mindennapi döntések során kell felelősségteljesen választani kényelem és az ésszerű lehetőségek között.

Rojik Tamás Szárazság és Árulás című kétrészes disztópiája 2050-ben játszódik. Felidézi a Móra Kiadó 2050 – Ifjúsági novellák a jövőről című antológia miliőjét, amelyben szintén Budapestet és a vidéki Magyarországot láthatjuk három évtized múlva a klímakatasztrófa bekövetkezése után. A Szárazság és az Árulás egy roppant izgalmas, kamaszoknak íródott folytatásos regény, ami az emberiség és a bolygó jelenlegi helyzete alapján vázolja fel a lehetséges jövőt. A mostani aggodalmaink válnak benne valósággá, e viszonyok között kénytelenek boldogulni a kamasz főszereplők, Dani és Anikó. Ebből az előrevetített jelenből már teljesen eltűntek a méhek és a rovarok, az éghajlat szélsőséges jelenségei mindennaposak, rendszeresen söpörnek végig a Kárpát-medencében a tornádók, a Balaton és az ország nagy folyói a kiszáradás szélére kerültek, így kritikus vízhiány miatt nagyon szigorú vízkorlátozási szabályok vannak érvényben, az emberek túlélését a mesterséges táplálékpótlékok teszik lehetővé, másrészről pedig pattanásig feszült a helyzetet a társadalmi egyenlőtlenségek miatt. Hiába szolgálják az egyre tökéletesebb gépek, robotok és találmányok az emberek kényelmét és szórakozását, az csak a szerencsésebbek és a gazdagok privilégiuma. Rojik Tamás sorozata a lehetséges jövő felől fogalmazza meg jelenünk éles kritikáját. A regény kétségtelenül erőteljesen motiválja az olvasót a környezettudatos szemléletmód és a fenntarthatóság alapelveinek elfogadására, valamint az aszerinti élet elsajátítására. A kamasz szereplők önmaguk és saját útjuk keresése közben az élet tisztelete, az emberi méltóság megőrzése és a hogyan lehet embernek maradni kérdések mellett kénytelenek azzal is szembenézni, hogy hogyan tehetnék jóvá, amit a szüleik és nagyszüleik elrontottak, mit tehetnek azért, hogy egy jobb, élhető világban élhessenek…

Az (Örök)zöld gyerekkönyvek első része itt olvasható

Az (Örök)zöld gyerekkönyvek második része itt olvasható

Kertész Erzsi: Állat KávéZoo. Cerkabella Könyvkiadó, Szentendre, 2016
Kertész Erzsi: Állati vállalat. VirágZoo. Cerkabella Könyvkiadó, Szentendre, 2019
Simon Réka Zsuzsanna: Kricckracc kapitány és a gránátalmiak. Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2021
Balázs Imre József: MadárÁBÉCÉ. Gutenberg Kiadó, Csíkszereda, 2020
Gryllus Vilmos: Vízcseppmesék. Central Kiadói Csoport, Budapest, 2020
Gryllus Vilmos: Kirándulós dalok. Central Kiadói Csoport, Budapest, 2021
Kisfaludi Boróka – Szűcs Anikó: Mimó és Csipek a városban. Európalánta Közhasznú Egyesület, 2019
Kisfaludi Boróka – Szűcs Anikó: Mimó és Csipek az erdőben. Európalánta Közhasznú Egyesület, 2019
Gál Noémi – Győrfi Ágnes – Kisfaludi Boróka: Mimó és Csipek. Kincskereső küldetés. Európalánta Közhasznú Egyesület, 2018
Gál Noémi – Győrfi Ágnes – Kisfaludi Boróka – Pásztor Péter: Mimó és Csipek. Születésnap újratöltve. Európalánta Közhasznú Egyesület, 2019
Gál Noémi – Győrfi Ágnes – Kisfaludi Boróka – Pásztor Péter: Mimó és Csipek. Ezt megúsztuk. Bábozd Zöldre Környezeti Nevelési Egyesület, 2020
Gáll Viktória Emese: Ringató-mesék. Borsi a kertben. Kolibri, Budapest, 2017
Farkas-Nagy Ildikó: Nézz madárnak! Avagy egy kis csuszka felfedezi a világot. 2019
Czernák Eszter: Hová bújt a süni? Panka és az évszakok. Pagony, Budapest, 2021
C. Hecking – C. Schönberger – I. Sokolowski: A jövőnk most kezdődik. Greta Thunberg harca a Földért. Pagony, Budapest, 2019
Rojik Tamás: Szárazság. Pagony, Budapest, 2020
Rojik Tamás: Árulás. Pagony, Budapest, 2021