Mit nézzünk 2021. tavaszán? – szlovákiai magyar színházak

A magyarországi, romániai és szerbiai magyar színházi világ után évadajánlónk utolsó állomásához, Szlovákiába érkeztünk.

A Kassai Thália Színház évadtervében három különböző produkció is szerepel. Először, Kiss Judit Ágnes Karantén (Vesztegzár egy részben) című drámáját mutatják be Forgács Miklós rendezésében. Megörültem, hogy egy színház szinte azonnal repertoárba vett egy egyértelműen a jelen helyzetre vonatkozó tematikát. Gyorsan utána is néztem, hogy mennyire friss ez a szöveg, esetleg a koronavírus miatti korlátozások kapcsán íródott-e? Szembesülnöm kellett a ténnyel, hogy ez bizony 2015-ös. Már csak azért is érdemes lehet megnézni, hogy lássuk, hat évvel ezelőtt hogyan gondolkodtunk a vesztegzárakról. (A dráma amúgy a címre kattintva olvasható a Színház folyóirat mellékleteként.) Emellett, a Grace és Gloria című Tom Ziegler darabot rendezi Czajlik József, majd Carlo Goldonitól a Bugrisok kerül színpadra Matusek Attila rendezői víziójában. Ha pedig a korlátozások miatt a közönség továbbra sem foglalhatja el a nézőtereket, az előadásokat online közvetíteni fogják.

A Komáromi Jókai Színház szintén három produkcióval várja tavasszal a nézőit. Február végi bemutatóval érkezik Eperjes Károly rendezésében Szigeti József – Horváth Z. Gergely: A vén bakancsos és fia, a huszár, mely „az egyik legismertebb magyar népszínmű a legsötétebb Bach korszakban, 1853-ban született. Főhőse Sugár Mihály, a napóleoni háborúkban kiszolgált baka, fia a huszár pedig a 48-as szabadságharcban veszíti el karját. Két generáció, amely ugyanazt a modellhelyzetet éli meg: háborúba mennek, áldozatot hoznak a királyért, a hazáért, az otthon maradókért, azonban földönfutóvá vállnak épp azok által, akik miatt az áldozatot meghozták.”
Ezek után Rastislav Ballek rendezésében Nádas Péter Temetés című szövegét márciusban tervezik bemutatni, végül Luigi Pirandello: Hat szereplő szerzőt keres című éppen százéves szövegét viszi színre a Szlovák Nemzeti Színház volt igazgatója, Michal Vajdička. „A rendező, aki a szlovák színházi élet jelentős fiatal képviselője arra is kísérletet tesz ebben az előadásban, hogy szembe állítson egymással két domináns közép-európai színházi iskolát, módszertant, lehetőséget teremtve ezzel az egyébként is két kultúra mezsgyéjén fejlődő szlovákiai magyar színháznak az önmeghatározásra.” Erre a produkcióra júniusban számíthat a közönség, és remélhetőleg akkor már teltháznak mutathatják be ezt az izgalmas forma-kísérletnek hangzó előadást.

Tavaszi évadajánlónk végéhez értünk. Listánk bizonytalan, ahogyan a színházak, és ahogyan a világ is bizonytalan. Megeshet, hogy a felsorolt előadások közül az összes meg lesz tartva, megeshet, hogy egy sem. Bizonyára sok előadást és sok színházat kihagytam, összefoglalóm tájékoztató jellegű.